Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A török idők

A török idők A földbirtokért folytatott hagyományos küzdelmeknek a nagyobb úr, a török vetett véget. A környék szerepe, vonzereje megváltozott, erősen függött a török mozgásától. Gyakoriak voltak a betörések, a magyar földesurak is szerették volna menteni, amit lehetett; mindez a jobbágy rovására történt. 1531-ben 13 portát írtak össze, 1542-ben mindössze 3-at, 1548-ban 9-et. Ezek a változások összefüggtek a török mozgásával. Egy-egy nagyobb betörés vagy hadjárat a lakosságot menekülésre késztette, a veszély elmúltával azonban a bátrabbak visszatértek. A török hódoltság határa a 16. században csak lassan terjedt. A legnehezebb helyzetben azok a falvak voltak, amelyek éppen az ütközősávban helyezkedtek el. Ők gyakran voltak kénytelenek két úrnak szolgálni. Sajátos helyzet alakult ki. A veszedelem idején elsősorban a nemesek voltak képesek biztonságos helyre menekülni, másodsorban a tehetősebb kereskedők, iparosok, a jobbágyok kevésbé. Nekik maradt a bujdosás az erdőkben és a mocsarakban. A királynak és a szultánnak egyaránt érdeke volt, hogy a lakosság a helyén maradjon. A török - bár kegyetlenül beszedte a magyar szokások szerinti adót -, kisebb kedvezményekkel igyekezett visszacsalogatni az elmenekült lakosságot. A király a nemességnek akart kedvezni, ezért gyakori volt, hogy a török által elfoglalt vagy veszélyzónában levő településeken adományozott birtokokat, amelyekbe formálisan be is iktatták az új tulajdonosokat. Mivel ezeket a területeket a gyakorlatban nem, vagy alig lehetett hasznosítani, az új tulajdonos igyekezett az adományt hamarosan pénzzé tenni. Ez az egyik magyarázata annak, hogy Pacsán a 16-17. században is gyakran cseréltek gazdát a földbirtokok, ezért szerepel olyan sok új név a cserék során.

1 Az új tulajdonosok gyakran elzálogosították földjeiket, mert az adott körülmények között így jutottak a legnagyobb haszonhoz. Voltak, akik úgy érezték, hogy a gyakorta változó viszonyokat jól ki kellene használni, és egy-egy elhagyott kúriát egyszerűen elfoglaltak, mint Bezerédy Ferenc, Zabari Püspök Antal és neje, akiket végül a királyi kúria elé idéztek a Pacsán elfoglalt nemesi birtokok miatt. Püspök György is megjárta, mert 1544-ben Nádasdy Darabos János az ő birtokrészeit foglalta el erővel. Később kisebb részeket visszakapott, sőt kárpótlásban is részesítették, de aztán az egészet visszavették tőle, ezért került az ügy a kúria elé. A birtokviszonyok áttekinthetetlenségét igazolja, hogy Ákosháza-i Sárkány Péter pacsai földbirtokos lányának volt birtoka többek között Aracsán, Szabarban, Pacsán, Horvátiban, Gebártban, Neszelejben, Ákosházán és 47