Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Pacsa és környéke története a középkorban - A környező települések a középkorban

A környező települések a középkorban Környező településként azokat tartjuk számon, amelyeknek határa érintkezett Pacsáéval. Ezek a faluk az Árpád-korban egészen kicsik voltak, néha mindössze 15-20 házból álltak; nem csoda, ha 10 kellett belőlük egyegy templom felépítéséhez és fenntartásához. Korai, részletes történetüket nem ismerjük, az okleveles források is elsősorban királyi adományozás, határjárás, öröklési ügyek kapcsán keletkeztek. A középkori írásos források az alábbi településekről tudósítanak bennünket: Bökény Határleírásból tudjuk, hogy Pacsa és Rajk között feküdt. A zalai vár földje volt, melyet V. István adományozott Rajki Márk fia, Benedek testvérének. 1494-ben már pusztaként említik.

31 Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Eredetét legtöbben az ótörök eredetű - erdő - sűrűség - bozót kapcsolják össze.

32 Buberek Neve valószínűleg a szláv Bobrek helységnév mintájára keletkezett. A bu és a berek későbbi népetimológiai beleértés.

33 A hajdani Isabor környékén feküdt, első említésre 1335-ből való. 1460 körül az isabori Lackfiaknak 11 népes jobbágytelke volt itt. Korán elpusztulhatott mert későbbi források már nem említik, ma pedig csupán egy dűlő a pacsai határban. Csekefölde. Csekeháza. Csekefalva A források alapján nehéz megállapítani, hogy az előbbiek apró falvacskák vagy a Cseke család nagyobb birtokrészei voltak. Holub is különbözőképpen nyilatkozik róluk. A Csekeháza név már 1256-ban előfordult: Pacsa határában, a belterülettől északra feküdt. Később Csekepuszta néven szerepelt, és a 1500-as években a Sárkány család tulajdonába került. Cseke, Csekefölde, Csekefalva elhelyezkedéséről semmit sem tudunk. A források 1418-ban említik, amikor Horváti Miklós fia János részeiket Cheketoffelden (Cseketóföldjén) eladják a Lackfiaknak.

34 Az előbbi három helységnévből ma már csak egyetlen dűlőnév maradt fenn Pacsa és Zalaigrice között. Dióskál Először az 125l-es pacsai határjárás kapcsán fordul elő. A középkorban Bügen, Bögeny, Bögöny néven is említik. Füssy szerint földje 1256-ban a pacsai nemeseké volt. 1335-ben Benedek, 1367-ben Balázy az alesperesük.

35 Neve a Kai puszta személynévből keletkezhetett magyar névadással. Kai volt a neve a kalandozások híres vezére, Bulcsú apjának. Neki lehetett itt téli 42