Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Pacsa és környéke története a középkorban - Személynevek alakulása a középkorban

taink. A bor népszerűsége megkövetelte, hogy minden, arra alkalmas helyen telepítsenek szőlőt, annál is inkább, mert a szállítás a kor eszközeivel ugyancsak nehézséges és hosszadalmas volt. A világi birtokokon is jelentős volt a bortermelés, majorsági szőlők létesültek a földesurak tulajdonában és kezelésében. Hamarosan kiderült, hogy a határnak melyik része alkalmas szőlőtermelésre. Leginkább a megműveletlen dombos, hegyes, erdős területek kínáltak kedvező feltételeket. A telepítést általában irtás előzte meg, ami ugyancsak emberpróbáló munkának bizonyult, ráadásul az eredmény csak évek múlva mutatkozott, ezért a szőlőt telepítő jobbágyok különböző kedvezményeket kaptak. Zala megyében - így Pacsán is -, a gyakorlat az volt, hogy a földesurak haszonbérbe adták a szőlőt a jobbágynak, de a tulajdonjogot fenntartották. A jobbágy a földesúrnak földbérletet fizetett. Ez volt a hegyvám, amely a többi terményhez hasonlóan a termés kilencede volt. Csakhamar kiderült azonban, hogy valamennyi növény közül a szőlő hozama a legbizonytalanabb, ezért gyakorlattá vált, hogy a földesúr előre meghatározott bormennyiséget szedett a jobbágyoktól. A 14. században Nagy Lajos elrendelte a kilenced beszedését, de a hegyvám is megmaradt. Mennyisége változott: megyénkben egy hold szőlő után 5 köböl must járt. A köböl elég bizonytalan űrmérték, ráadásul tájegységenként is változott; a községben valószínűleg 5 pint volt, amely ebben az időben Zalában 1,25 litert tett ki. Ennek megfelelően 1 hold szőlő után 31 liter hegyvámot szedtek. Az akkori hold sem azonos a mai mértékegységgel, körülbelül 864 D lehetett.

23 Személynevek alakulása a középkorban A magyar történelem régi írásos emlékeit tanulmányozva azonnal feltűnnek a ma emberének szokatlan személynevek. Ahhoz, hogy a középkori személyneveket és a névadást tisztán lássuk, egy kis névtani kitérőt kell tennünk. A nyelvészetnek e külön ága segít abban, hogy megértsük a magyar személynévadás kialakulását, folyamatát, amely a társdalom fejlődésével is szorosan összefügg. Magyar személynevekről az első írásos forrás a 10. században keletkezett. Konstantin császár írt a magyar főemberekről, köztük előfordul Árpád és Bulcsú neve. 39