Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Javulás a 19. század első felében

1. A mindenkori iskolaépületben szabad lakás, az udvarnak és a kertnek szabad használata 2. Tanítói járandóság készpénzben 40,00 Ft 3. 38 2/3 mérő gabona 30,40 Ft 4. Bor: 20 akó 1 forintjával 20,00 Ft 5. Lélekpénz 2,00 Ft 6. Minden pártól évente 1 kéve búza, ami összesen 5 kö- 4,54 Ft böl 7. Minden pártól 3 kéve rozs, ami összesen 15 köböl 12,00 Ft 8. Mesteri birtok utáni tiszta jövedelem 10,37 Ft 9. Legelő elkülönítésekor a tanításért adott 5 hold tiszta 10,00 Ft jövedelme 10. 6 szekér tűzifa helyett készpénz 14,00 Ft 11. Stólából temetések után 2,24 Ft Összesen: 145,55 Ft"

4 A mesteri birtok nagyságát nem ismerjük pontosan, csak a helyét tudjuk: a község azon határrészében jelölték ki, amely a legjobb termőterület hírében állt. Péntek mester nagyon hosszú ideig működött a faluban, a lakosság megszokta, hogy ugyanazt a területet használta, amelyet el is neveztek Péntek-földnek. A falu idősebb lakosai most is így nevezik a dűlőt. A tanítói állomás meghirdetésekor a jövedelem tételei között ugyan szerepelt a vasárnapi iskoláért 60 fő után évi 18 forint, amelyet azonban Péntek mester nem kapott meg. A tüttösiek is megteremtették leendő tanítójuk fizetésének alapjait: 1. Minden pártól 1/3 mérő rozs 50 Ft 2. Minden saját házban lakó gazdától 1/8 pozsonyi mérő tiszta búza 16 Ft 3. Minden szőlőbirtokostól 5 icce must 8 Ft 4. Minden házaspártól készpénz 5 Ft 5. 6 szekér tűzifa 6 Ft Összesen: 85 Ft A fentiek ellenére Tüttösben az oktatás ritkán ment rendben a század folyamán, vagy tanítójuk nem volt, vagy az iskola nem készült el, vagy leégett a félkész épület. A falu ekkor még önálló volt, de túl kicsi az iskola fenntartásához szükséges költségek előállításához. A pacsai tanítónak nem volt kötelessége, hogy az ottani teendőket is ellássa, segédtanítóra pedig nem mindig futotta, ezért gyakoriak voltak a viták a két község között. A tüttösiek 240