Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A pacsai plébánia története

vizsgálat idején már düledezett. A minden igényt kielégítő plébániai épület 1832-ben készült el. Adatait az ugyanezen évben tartott vizsgálatból ismerjük: „hat szobákból áll, mellyek rész-szerént a Plébánosnak, a Káplánynak, Cselédeknek számára vágynak el készítve, ezeken kivül vagyon egy életes kamra, egy konyha, a ház alatt boltozatos pince."

12 A fenntartás költségeit arányosan elosztották a filiák között. Az épület ma is jó állapotban van, s a falu legrégibb, eredeti állapotában megmaradt építménye. A 19. század közepére a templom állapota annyira leromlott, hogy a 70es évek elején már csak egy rozoga faépület szolgálta a híveket. Szükségessé vált egy új templom építése, de a községnek arra nem telt. Kapóra jött az 1873. évi bérmálás, amelyen a veszprémi püspök is megjelent, és megdöbbenten tapasztalta, hogy a falunak alig használható temploma van. Az épület a mostani helyén állt, és északról volt a bejárata. A bérmálás után a püspök fogadta az elöljárókat, és nagyon megrótta őket a templom elhanyagolt állapota miatt. Ami ezután történt, azt dr. Bacza Dezső káplán leírásából tudjuk. Az egyik elöljáró vette a bátorságot, és előadta, hogy volt a falunak egy kitűnő plébánosa, Molnár Mihály, (1828-1855), akire a lakosság nagy szeretettel emlékezik, mert a hívek érdekében soha nem kímélte önmagát: a kolerajárvány idején is látogatta betegeit, szinte naponként kísérte őket a temetőbe, míg végül maga is megbetegedett, és elvitte a járvány. Még végrendeletében is a hívekre gondolt és 1000 ezüstforintot hagyott a falura templomépítés céljára. Ezt a pénzt kezelés végett a veszprémi püspökségen helyezték el, s azóta nyoma veszett. A püspök nem ismerte a körülményeket, de megígérte, hogy tisztázza a helyzetet. Úgy látszik, ez sikerült is neki, mert 1874-ben két mérnököt küldött Veszprémből, akik megszemlélték a terepet, majd elkészítették a mai templom tervrajzát. A püspök megvizsgálta, jóváhagyta, és az üzente a plébánosnak, hogy mivel bizonyos pénzek elveszése miatt nagy kár érte a községet, a püspökség saját költségén felépítteti az új templomot. A helybeliektől csak annyit kért, hogy kézi erővel és fogatokkal vegyenek részt a munkában. így épült meg egy év alatt, 1875-ben a mai templom; sem tervezője, sem építőmestere nem ismert.

13 Múlt századi állapotáról egy 1885-ben készült leltárból kapunk képet: • az épület boltozata jó, tiszta fehérre van meszelve, tetőzete jó • talapzata „földdel öntött, némely helyen gödrös" • a főoltár juharfából készült • orgonáját 1875-ben építették, 12 fokozatú; 10 év után javításra szorult • három harang van, de kicsinyek (valószínűleg a régi templomból kerültek az újba) 229