Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A község közigazgatásának szervezete és működése a 20. század első felében

ezért mindig akadtak haragosai is. Nem véletlen, hogy később működése idejére vagyonbiztosítást kapott a községtől. Az is előfordult, hogy amíg a községi pénztárosi állást nem töltötték be, a pénztárt is ő kezelte, s vagyonával felelt érte. Felelőssége nem ért véget hivatala lejártával: megtörtént, hogy hibás döntéséért utólag kellett anyagi kártérítést fizetnie. A község közigazgatásának szervezése és irányítása a jegyző kezében volt, ezért személye egyre fontosabbá vált. Egy teljes fejezet tárgyalja jogait és kötelességeit. Az idők folyamán a község gazdálkodása és az önkormányzati szereppel együtt járó anyagi feltételek biztosítása egyre több szakértelmet kívánt, ami gyakran az egyre növekvő adók, néha a pótadók következetes behajtását jelentette. Ez már az adóügyi jegyző feladata volt a katonai ügyekkel együtt, és ő intézte a hadiárvák, hadirokkantak és hadiözvegyek ügyeit is. A többi közigazgatási alkalmazottal már kevesebbet foglalkozik a szabályrendelet. Az orvos esetében csak annyit jegyez meg, hogy munkáját a törvény szabályozza. Az elöljáróság által igazolt szegényeket ingyen, a lakosság többi részét pedig meghatározott díjazás ellenében volt köteles ellátni. Mivel a közigazgatási alkalmazottak fizetését és díjazását a költségvetésben határozták meg, a szabályzatba csak a természetbeni juttatások és azok esetleges megváltása került be. Ebből is az derül ki, hogy a legfontosabb személy a jegyző volt, mert neki lakás járt a szükséges melléképületekkel együtt, melyeknek külső és belső javítási és karbantartási költségei a községet terhelték. Az adóügyi jegyzőnek és az írnoknak meg kellett elégednie a lakbérrel. Az utolsó fejezet „Vegyes intézkedések" címmel a hivatali idővel foglalkozik, amelyet elég tágra szabtak: hétköznap 8—12-ig és 14—18-ig tartott. A század elején még vasárnap 9-1 l-ig is volt félfogadás, ez azonban 1927-től megszűnt. A fenti szabályzat 1938-ban még változatlanul érvényben volt. Jegyzetek: 1 Czobor Mátyás 1908. 484. 2 Pacsa nagyközség szervezési szabályrendelete 1927. 150