Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A község közigazgatásának szervezete és működése a 20. század első felében

A fiatalok hamar rájöttek, hogy a leventeszervezetet saját céljaikra is felhasználhatják. Elég gyakoriak voltak a leventebálok, amelyekre könnyebb volt engedélyt kapni, mint más mulatságokra. A bálok előtt általában színielőadásokat rendeztek, a bevételt pedig a felszerelés pótlására fordították. Pacsatüttösön például a Hej, de szép a lakodalmas című népszínművet mutatták be nagy sikerrel. Utána jó hangulatú bál következett. A rendezvény helyszíne Vörös József fedett pajtája, rendezője pedig Küllős Lajos vörüi méhész volt.

13 Jegyzetek: 1 Al. 31643

./ni 1923. 8 Fszb.kig. 1271./1926. 2 Fszb.kig. 2945./1

925. 9 Fszb. kig. 4553./1931. 3 Ll. Jegyzőkönyvek 1925. 10 Fszb. kig. 3105./1

931. 4 Fszb. kig. 4470./1

925. " Fszb. kig. 2630./1

930. 5 Fszb. kig. 2407./1

925. n Fszb. kig. 2460./1930. 6 Fszb.kig. 3900./1

925. 13 Fszb. kig. 2267./1932. 7 Fszb.kig. 1041./1926. A község közigazgatásának szervezete és működése a 20. század első felében 1927-ben Pacsa egyesült Tüttössel, és nagyközségi rangot kapott. Ez alkalomból ki kellett egészíteni a Szervezési és szabályrendeletet, melynek alapján a közigazgatás működött. Ez részben a vonatkozó törvények, részben a megyei szabályrendeletek alapján történt. A mai ember számára is érdekes áttekinteni a község szervezeti felépítését. Az új szabályrendelet kisebb módosításokkal - egészen a tanácsok megalakulásáig -, alkotmányként funkcionált. 17 oldalon, 15 fejezetben és 83 paragrafusban foglalták össze azokat az előírásokat, amelynek alapján a község közigazgatási gépezete működött, vagyis ezen keretek között önállóan intézte saját ügyeit, és végrehajtotta a felsőbb utasításokat, törvényeket. A képviselőtestület joga volt, hogy eldöntse, kit enged letelepedni a községben. Ezt a szándékot írásban kellett bejelenteni. Ha a testület hozzájárult, akkor az új lakó beköltözhetett. Ha nem, akkor a főszolgabíró elé került az ügy, mivel a végső elutasító döntés az ő hatásköre volt. Az engedélyezett letelepedés sem ment minden esetben ingyen; legtöbbször fizetni kellett érte. A képviselőtestület az alábbi díjkategóriákat állapította meg: 147