Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A gazdasági és politikai helyzet megszilárdulásának időszaka (1923–1929)

fogat, amelyekre átlagosan 2,3m3 jutott. A legjobb lovas fogat 0,5m3 szállítására volt képes, a többi ennél kevesebbre. Átlagosan számolva egy fogatra legalább 6 forduló jutott, ami hozzávetőlegesen 84km-t tett ki. A lakosság mégsem zúgolódott, mert tudta, hogy a felsőrajki vasútállomásra és Nagykanizsára az év minden szakában biztonsággal lehet majd közlekedni.

26 A háború emléke is gyakran kísértett. A községben évente tartottak gyászmisét, azonban időtálló emlékmű gondolata csak 1925. május 19-én merült fel. Ekkor úgy döntöttek, hogy „a felállítandó hősök emlékoszlopa ügyeinek intézésére emlékműbizottság volna alakítandó".

27 Az ügy komolyságára jellemző a bizottság összetétele: Szentmihályi Dezső földbirtokos, Kende Péter főszolgabíró, Landi Ferenc főtanító , Török Gyula körjegyző, Horváth János bíró, és Kohn Sándor, a leggazdagabb vállalkozó. Az 1919-ben készült kollektív szerződések rég érvényüket vesztették, s az üzemek munkarendjét figyelembe véve újak készültek helyettük. A szerződések megkötésekor meghatározták, hogy mit kap a munkás, és ezért mit kell teljesítenie. Évi bére 12 mérő rozs (kb. 300 kg), 10 mérő búza (kb. 250 kg), 1 öl dorongfa kb. 3,4 m

3

), 2 szekér ágfa, „konvenciós" föld, melynek nagyságát nem határozták meg, valamint lakás és a hozzá tartozó föld használati joga. Munkaköri kötelessége volt: a gazdaságban rábízott minden munkát elvégezni; a ló-és szarvasmarha-állományt gondozni; az állatokra éjjel is felügyelni; családtagjai tartoztak a gazdaságban napszámbérért mindennemű munkában részt venni, a munkáltatót azonban nem kötelezte a szerződés arra, hogy elsősorban a cseléd hozzátartozóit alkalmazza, ha napszámosra volt szüksége. A munkaviszony megszűnésére az alábbi két módon kerülhetett sor: a gazda azonnal felmondhatta a munkaviszonyt, ha a cseléd bántalmazta őt vagy a családtagjait, engedetlen volt, vagy bántalmazta az állatokat. A cseléd azonnal felmondhatta a munkaviszonyt, ha a gazda bántalmazta őt vagy családtagjait, vagy nem fizette meg a kikötött összeget. Azt természetesnek tartották, hogy vitás esetekben alá kell vetniük magukat a munkástörvénynek, amely minden ügyre vonatkozóan pontosan intézkedik.

28 A 20-as évek végén még egy új létesítménnyel gyarapodott a község: egy pesti cég arra kért engedélyt, hogy Rechnitzer József boltja előtt ideiglenes jelleggel benzinkimérő állomást létesíthessen. Azért nem szánta véglegesnek, mert nem bízott az üzlet sikerében. Az 1928. december 28-án beadott kérése több fórumot megjárt, míg a Magyar Királyi Iparfelügyelő 1929. május 7-én javasolta az engedélyezést, a főszolgabíró pedig ugyanazon hónap 13-án alá is írta az okiratot. Ezt követően helyezték a földbe az 5000 Uteres tartályt, s a falu főterén, az I világháborús Hősök Emlékműve szomszédságában ma is láthatók a maradványai, s még 1995-ben is mértek belőle benzint.

29 Ekkorra jelentősen megnőtt a község déli határrészében a szőlőterület, 141