Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A gazdasági és politikai helyzet megszilárdulásának időszaka (1923–1929)

selőtestület örömmel támogatta a javaslatot, mert úgy látta, hogy „a kérelmező helyiségeiben az összes egyesületek, a Katolikus Legényegylet és a Gazdakör elhelyezhető".

18 A főszolgabíró azonnal meg is adta az engedélyt az Otthon vendéglő megnyitására. (Az épületben ma a Muskátli eszpresszó működik.) 1924-ben Mosonyi Artúr zalaapáti lakos ajánlatot tett a község villamos világításának kiépítésére. A képviselők örömmel fogadták a lehetőséget, a jegyző pedig bejelentette, hogy a bekerülési költség 85%-ára meg is lenne a fedezet, csak a maradék 15%-ot kellene előteremteni. Ehhez azonban 30%-os pótadó kivetésére lett volna szükség, ami megfontolásra késztette a képviselőtestületet. Bizottságot küldtek Nagykanizsára, hogy az ottani Villamos Műveknél tájékozódjanak. A cég szakértői elfogadhatónak ítélték Mosonyi árajánlatát; azt is számokkal bizonyították, hogy Pacsán egy lámpatest természetesen több kerülne, mint Nagykanizsán. A testület azonban mindenképpen el akarta kerülni a pótadó kivetését, így elhatározta, hogy más vállalkozóktól is kér árajánlatot, és pályázatot ír ki a község villamosítására 1925. január 31i határidővel.

19 A kitűzött időpontban azonban hiába várták az ajánlatokat, mert az időközben lemondott jegyző elfelejtette a hirdetést közzétenni. Úgy döntöttek, hogy egyelőre leveszik az ügyet a napirendről.

20 A főszolgabíró azonban kellemetlen helyzetbe került: az alispántól megrovást kapott, amiért a jegyzőt nem büntette meg hivatali mulasztásai miatt.

21 Mosonyi Artúr 1926-ban ismét felajánlotta szolgálatait, de akkor már egyértelműen elutasító választ kapott, mivel „a nyomasztó gazdasági helyzetre való tekintettel" a képviselők az egész villamosítási ügyet tárgytalannak tekintették.

22 Az ügyiratokból és a jegyzőkönyvekből nem derül ki egyértelműen, de valószínűleg csak a közvilágítás korszerűsítésére került volna sor, melynek elhagyása azt jelentette, hogy továbbra is maradt a faoszlopon, üvegkalitkában elhelyezett petróleumlámpa. A konszolidáció idején birtokviszonyok az országos állapotoknak megfelelően alakultak. Elmaradt a várva várt földreform , mindössze a földbirtok megoszlásának arányosabbá tételéről született törvény, melynek helyi vetülete a falutól távoli dűlőben végrehajtott földosztás volt. Egy-egy igénylő 0,5-1 kh területhez jutott, ami csak a törpebirtokosok számát növelte, ők pedig fogat, mezőgazdasági szerszámok és gazdálkodási tapasztalatok híján egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek. Azt a dűlőt, amelyben kizárólagosan az új birtokosoknak volt csak földje, hamarosan Proletárdűlőnek nevezték el. 138