Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A Tanácsköztársaság és a visszarendeződés évei (1919–1920)

парок gondjai. A lakosság ellátását biztosítani kellett, ezért létrehozták a közellátási bizottságot, melynek feladata volt „minden közszükségleti cikk felosztása, beszerzése, továbbá a feleslegek beszolgáltatása körüli eljárások lefolytatása."

9 Igyekeztek meggátolni a feketézést, a spekulációt, és azonnal megtiltották a gabonafélék szabad forgalmazását. Most sem kínálkozott más megoldás, mint a háború idején; fel kellett mérni a szükségletet és a készletet, és azt lehetőség szerint arányosan elosztani. Az alapvető árucikkek fogyasztói árát továbbra is maximálták, melynek eredménye is hasonló lett a korábbihoz: a lakosság igyekezett eltitkolni és elrejteni féltett terményeit, jóllehet forradalmi törvényszék elé állítással is megfenyegették az ellenszegülőket. A jegyző azt jelentette, hogy „senki nem hajlandó szarvasmarháját maximális áron eladni."

10 Nehézségek mutatkoztak az iparcikkellátás terén is. A tanács ezen úgy akart segíteni, hogy megtagadta a terményátvevő bizottság létrehozását, amíg nem kap garanciát jobb iparcikkellátásra.

11 A tavasz folyamán a dohányellátás is akadozott, pedig sokan voltak e szenvedély rabjai: a pacsai járás 32.000 lakosából 7.482 fő a pacsai 18 éven felüli férfiak közül 466 fő a tüttösi 18 éven felüli férfiak közül 164 fő a zalaigricei 18 éven felüli férfiak közül 69 fő A dohányosok amiatt is háborogtak, hogy a városiak sokkal nagyobb fejadagot kaptak, mint a falusiak.

12 Az egyház és állam szétválasztása tárgyában a tanács is állást foglalt, s véleményét írásban megküldte a plébánosnak. Tulajdonképpen a nagykanizsai direktórium leiratát közvetítették, mely szerint a hitoktatás csak a tanórák keretein kívül folytatható, azonban kiegészítették saját véleményükkel: a hitoktatást egyenesen kívánatosnak tartják, és amíg nem kínálkozik más lehetőség, az az iskolában folyatatható. Sem az egyház javait nem foglalták le, sem az anyakönyveket nem vitték át a községi hivatalba. Közben elérkezett május 1-je, amit először ünnepeltek meg a faluban. Az iskolások piros zászlócskákat lengettek, hazafias és forradalmi dalokat énekeltek. Legnépszerűbb a francia forradalom indulója volt, és elhangzott Petőfi: A mágnásokhoz című verse is.

13 Délután hangulatos majálist rendeztek a zalaigricei erdőn. Az anyagi feltételeket közadakozásból teremtették elő, melynek megszervezésével Lázár Ágostont, Landi apósát bízták meg. Elsősorban a gazdagoktól kértek pénzt, egyértelműen a tudtukra adva, hogy ajánlatos adakozni. A bevételekről és a kiadásokról pontos kimutatásokat ké124