Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)
Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - Az első világháború hatása a község életére
A négy kelendő növényből összesen 34.257 kg-mal kevesebb termés ígérkezett az előző évinél, a felesleget mégis többnek ítélték, mert amíg az előző évben összesen 68.914 kg-ot, most csupán búzából és rozsból 85.000 kg-ot kívántak rekvirálni. A többi termény a főszolgabíró számításai szerint éppen csak fedezi a lakosság szükségletét, tehát mind meghagyandó volt. 29 A háború utolsó évében teljesen felborult a munkaerőpiac; egyrészt további torzult a kereslet-kínálat, másrészt a bérmaximálás eltűrte, hogy településenként ugyanarra a munkára különböző bért állapítsanak meg. Ez most már munkaerőmozgást is okozott, amit feltétlenül meg kellett gátolni, mert egyes településeken akadályozhatta volna a termelést. Ezért a járás területén azonos munkáéit mindenütt egységes bért állapítottak meg, amely a korábbinál magasabb volt ugyan, de csak azért, mert romlott a pénz értéke, és emelkedett a munkaerő iránti kereslet; de az egyes munkák bérezésének aránya változatlan maradt. A legalaposabban az aratási munkák bérezését dolgozták ki. A fizetéseket a kaszáséhoz igazították, hiszen a teljesítmény elsősorban rajta múlott. Az ő normája 1 munkanapra 1.200 négyszögöl gabona, rét vagy más növény levágása volt, de aratáskor - kepéléssel együtt -, 27 koronát, más munkákért 12 koronát kapott. 30 A gazdák és a munkások egyaránt a legelőnyösebb megállapodást szerették volna kötni. Voltak olyan aratóbandák, akik napszámbérért dolgoztak. Ők egy napra az alábbi fizetséget kapták: kaszás 12 korona kötöző 12 korona a többi 7 korona összesen 31 korona Mások 1.600 négyszögöl gabona learatásáért 35 koronát kértek. A régiek visszaemlékezései szerint ez a terület egy 3 fős csapat egész napi munkáját igényelte, ha hajnaltól napnyugtáig dolgoztak. Ilyenkor azonban bevonták az idősebbeket és a gyermekeket is, hiszen a bér a családban maradt. Az átalánydíjért elfogadott munka így 4 korona többletet jelentett, amiért ugyan meg kellett dolgozni, de legalább hozzájutott a család. Érdemes egy pillantást vetni a pacsai járás és Pacsa község 1918. évi állatvágási statisztikájára, amelyet a vágóhidak kimutatásai alapján készítettek. 119
