Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - A fejlődés felgyorsulása a századfordulón

,33 b) A középbirtokos háza méreteiben és fekvésében is különbözött a gazdagokétól. A házhelyen hosszirányban feküdt, a lakótér legfeljebb 80 m

2 volt, egységei is kisebbek voltak. Esetenként azért előfordult a két szoba is. 5,3 m szoba 25 m

2 konyha 20 m

2 kamra 20 m

2 istálló 20 m

2 összesen 87 m с) A jól kereső iparos háza

34 azt is mutatja, hogy gazdája egészen más életmódot folytatott, mint az előző két csoport tagjai. Erre utal az elöl elhelyezkedő műhely, a kisebb konyha, és az egészen kis méretű éléskamra, amely azt bizonyítja, hogy a lakók csak annyi élelmiszert tároltak otthon, amennyi a mindennapi ellátáshoz szükséges volt, a ház aszszonya pedig ennek alapján megengedhette magának, hogy a boltok és a piac gyakori látogatója és vásárlója legyen. Az egyik tulajdonosról tudjuk, hogy az iparosbálon 1 korona túlfizetéssel csinált magának reklámot. 4,5 m műhely 18 m

2 éléskamra 6m

2 konyha 18 m

2 szoba 22,5 m

2 műhely 18 m

2 szoba 12 m

2 konyha 18 m

2 szoba 22,5 m

2 ossz. 77 m

2 d) A szegény ember házának

35 anyaga döngölt agyag, esetenként tégla alappal. Lakóterülete 44-45 m

2 körüli. Az újonnan nyitott utcában ebből épült a legtöbb. A szoba csak azért nem lett kisebb 20 m

2-nél, mert azt a hatóság nem engedélyezte. E kis lakóterű házacskákkal elindult egy folyamat, a többgenerációs családok megbomlása, miután egyre több fiatal házas törekedett arra, hogy önálló életet éljen. Két felnőttnek és egy gyermeknek hosszú ideig jobb lakáskörülményeket biztosított, mint amilyenek között a szülők gyermekkorukban éltek. Ezekben a családokban gyakran nem is született több gyermek. 107