Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
Statisztika - Szőlőtermesztés
Szőlőtermesztés Ez az, ami Bérben a legrégibb idők óta jelentős volt. Már az Árpádok idejében folyt itt szőlőtennesztés. Ez is oka annak, hogy a régi Bérben oly kevés helynévvel találkozunk a régi írásokban, de szőlőnéwel annál gyakrabban. (Lodor szőlő, Kalmár szőlő, Budai-, Molnár szőlő stb.) Már az első oklevél szőlőmunkásokat és vincellért adományoz az almádi kolostornak. 582 70 Ft értékű (1 ökör ára 6 Ft) szőlőt kap ajándékba Csaby Magdolnától Csákányi Mózes, mert török fogságában gondja volt rá. 583 Szőlőt adnak a Hathalmi leszármazottak Márky Jánosnak, mert birtok irataikat gondosan megőrizte. 584 Ányos Kristóf az anyjának szőlőt ajándékoz. 585 Sokszor zálogosítás, eladás tárgya a szőlő. 1611-ben Palásty János 13 akós hegyvámost ad Hetyey Bálintnak. 586 Ányos János 5 lakott jobbágysessiot, Barabáshegyen egy szőlőt és a kétkerekű malmot 500 Ft-ért adja el 1635-ben. 587 Szőlőkkel történnek visszaélések, sérelmek. Balogh Péter 1636-ban jogtalanul használta a türjei prépost szőlőjét. 588 Császár Gergely, batyki jobbágy Mészáros Mihály hitvesének, Tompos Ilonának a szőlőjét bitorolta négy éven át. A per 1678-ban volt ellene. 589 A legjelentősebb szőlőpert a veszprémi püspök viselte. 590 Nemcsak a béri, de a környékbeli vitézlő rendek hosszú éveken át nem fizettek neki bortizedet. (20 akó) A vár vajdája volt az alperes alattvalóival együtt. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek az évek voltak Bér legnehezebb évei. Maga a várkapitány is csak a borvámból tartotta fenn életét. Különben is a vár hajdúi nem érezték sohasem jobbágynak magukat. Hasonló ügy adódott vagy 30 évvel később, Tóth István, béri vajda idejében is. A nem fizető hajdúk közül íme néhány: öreg Kis János, Dobos Márton és sokan mások. Pakodról is többen, köztük Boda Péter, e sorok írójának őse is. Perük 1673-ban volt Körmenden. 591 Sok lenne felsorolni a szőlőkkel kapcsolatos eseteket. Az tény, hogy ha szántója, állata egyeseknek nem is volt, de szőlője igen. Meg is jegyzi az 170l-es összeírás: „Csaknem minden gazdának van, legtöbbnek 40 akó". Ez évben ugyancsak 662 akót vallottak be, 1711-ben csak 248 akót, de 1750ben már 1207 akó áll az összeírásban. 592 1770-ben 558 kapásnyi a szőlőterület. 593 92
