Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Statisztika - Lakosságának száma és megoszlása

73 gazdát találunk itt 5 iparossal. Míg az előző adat lélekszáma 175-re tehető, addig ez utóbbi 365 lélekre. A nemesek lélekszáma 30 volt. A mezővárosnak még nincsen földesura.

555 De hamarosan ez is jelentkezik. Ezt tükrözi a lakosság létszámának csökkenése. Inkább elköltöznek, mint jobbágysorsot vállaljanak. 1703-ban már csak 22 család lakja a falut, 1711-ben 24 család.

556 Közben lezajlott a Rákóczi szabadságharc, amely a vidékünket sem kímélte. A sok fosztogatásnak nagy szegénység maradt a nyomában, és egy kegyetlen pestis járvány is tizedelte a népet. 28 gazda halt meg pestisben. Az elköltözés folyamata nem állt le, sőt erősödött: 1713-ban 11 volt a családok száma - 55 személy. 1715-ben 12 család - 60 személy.

557 Lassan beletörődnek a bevándoroltak a jobbágysorsba, és nyomában fokozatos létszámnövekedés vehető észre. 1717-ben 25 a családok száma.

558 1730-ban 40 család - 200 személynek megfelelően. A nemesek számát csak kettőben adják meg az írások. 1732-ben a zalaegerszegi kerület 100 családot ad meg a párbérre. Ez az egész plébániát magában foglalja.

559 Minthogy a legközelebbi összeírásunk 1746-48 közötti időszakból származik, nem tudunk a közben 1740/4l-ben lezajlott kolera áldozatairól tájékoztatást kapni. A mintegy 4 millió lakosból kb. 310.000 ember halt meg. Az 1746-os összeírás Krizmarics plébános buzgólkodásából ered, öszszeírta az egész plébániáját páronként, és megadta az egyes családokban lévő gyermekek, özvegyek és szolgák számát. Ennek alapján a faluban akkor 334 ember élt és 6 nemesi család.

560 1750-ben már 94 gazdát, 28 zsellért és 6 özvegyet tartanak számon.

561 Ez becslésünk szerint 616 személyt jelentene. Nagy szám, hisz a falvak akkori átlag lakossága 200 főre tehető. A hivatalos számadat is 1757-ben 617.

562 1768-ban 9 jobbágy volt 128 zsellér, 9 nemes.

563 (kb. 730 lélek) 1770ben hivatalosan 168 családot adnak meg 760-as létszámmal.

564 1778-as Canonica Visitatio 749-ben adja meg Szalabér híveinek a számát. E szám 1785-re már 928-ra nő. Ebből 145 a szerviális jobbágy család, 10 extraszerviális és 9 nemes család. Az 1700-as évek végére és az 1800-as évek első évtizedeiben a napóleoni háborúk nagy éhínségek, drágaság, infláció nyomják rá bélyegüket a lakosság életére. E s még egy érdekes mozzanatot tapasztalhatunk: a drágaság megindított egy bizonyos spekulációt a gazdagodás lehetőségéről. A drága pénzen értékesíthető termények arra ösztökélték az uraságokat, hogy a jobbágyságtól elvegyék a földeket és a majorokat, azaz allodiális birtokokat létesítsenek. 86