Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A zalabéri plébániáról kikerült papok és szerzetesek

vonult, nem jött át közvetlenül Zalabéren, mint manapság. Szentgrot felé ment Végeden keresztül Vas megyébe, Peresztegre.

513 Glaser Lajos még a térképén is igy tünteti fel a „Dunántúl középkori úthálózata" című munkájában.

514 Holub viszont Zalabéren át rajzolta a Vasvár felé vivő ágát.

515 Holubnak biztosan igaza van, hisz Bérnél is volt kompátkelés, a közeli Barlabáshidán meg híd. Lehet, hogy jelentősége nem volt olyan nagy, noha Vas megye elérése erre közelebb volt, mint Tűrje felé, csak két dombon is át kellett kelni, az ember a folyón át tudjon jutni. A hidak megépítésével az egyik dombi átkelés megszűnt. Az ezerhatszázas években ezen az úton ölték meg a Szalaszegi papot, éppen Zalabérbe tartott. A 18. században „via regia"-nak nevezték ezt az utat. Ez az út is sokat veszített jelentőségéből a fent említett 84-es és 74/75-ös utak elkészültével. Ennek az úgynevezett „Zala-melléki Nagykereskedő Út"-nak zalabéri szakasza a hidak mellett lévő egykori „Postaház"-tói 1 km és 831 m. A zalabéri plébániáról kikerült papok és szerzetesek A plébániai hitélet legszebb gyümölcse a hívek köréből kikerült papok és szerzetesek. Kíséreljünk meg a zalabéri plébánia területéről is egy ilyen kimutatást készíteni. Tűrje nembeli Pósa fia Pósa. A negyedik, névről is ismert zalai főesperes volt Béri Pósa fia. Az apa már 1254-ben, Batyk határjárásánál. „Béri Pósa" néven szerepel. így feltételezhető, hogy fiai is: Márk, János és Pósa is béri származásúak. Lehet, hogy maga a főesperes volt az a „nobilis de Beel", azaz „béri nemes", aki tanúként jelen volt, amikor János, türjei prépost az Apotolch nevű birtokot a csázmai konvent előtt bérbe adta 1303ban. Az viszont biztos, hogy ő képviselte, mint zalai főesperes, a káptalant amikor a tihanyi konvent a palóznaki jobbágyokkal kiegyezett.

516 Őt viszont testvére, János képviselte Budán, amikor is a rokonok, a Pósa fiak és Szentgróti Fülöp vérrokonsága hosszas civódások után egységre léptek 1299ben. Nóvák Krizosztom József pannonhalmi főapát 1744. ápr. 5-én született Zalabérben. Apja: Nóvák Wolfgang, anyja Kultsár Erzsébet. Bár sok küzdelmük és szomorúságuk volt a Horváth uraságék uzsorás viselkedése miatt, mégiscsak azok közül hívtak keresztapát a számára. Elemi iskoláit szalabérben végezte, ahol akkortájt még latinra is tanították a néhány iskolás gyermeket. Felsőbb fokú tanulmányaira részben Pannonhalmán került sor, részben pedig külföldön. 1761-ben lépett be a bencés rendbe. Ott van az első rendbeli doktorrá avatottak között. Pannonhalmán főiskolai tanár és levéltáros lett. Ő tárgyalt a kormánnyal, amikor a rend elfogadta 1776-ban a komá75