Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A község neve

A község neve Községünknek évszázadokon át egyszerűen „Bér" volt a neve. Az országban több község is létezett e névvel, és így volt szükség idővel a jelzővel való elkülönítésre. A 18. századtól kezdve már Szalabér, majd Zalabér néven szerepel. Maga a név „Bér" még az orosz steppén történt vándorlásban átvett török szó, ami „ajándékot", később „munkadíjat" is jelentett. Eredeti török alakja „béri".

1 Dr. Degré Alajos, zalaegerszegi főlevéltáros szerint magának a helység tulajdonosának volt ez a neve, akárcsak más nyelvekben is,

2 pl. Anna, Donát stb., és éppen ez utal a falu ősi voltára, hogy tulajdonosának a nevét viseli minden hozzátétel (-fa, -falva, -háza) nélkül. A későbbi földesurak már róla nevezték el magukat, a Tűrje nembeli Pósák „Béri"-eknek,

3 a Horváthok „Zalabéri" Horváthoknak.

4 Amilyen rövid ez a hárombetűs név, éppoly sokféle változatban írták le. Minden betűje valamiféle változást szenvedett. Ennek magyarázata a sokára kifejlődött egyöntetű helyesírás. A leggyakoribb írásmód az e megkettőzése a hang hosszúságának kifejezésére. íme álljon itt néhány példa a sok közül az egyes variációkra. Beer 1247.

5 megjelöléssel: villa de Beer. 1247.

6 Beel 1254.

7 plebanus de Beer. 1489.

8 Byr 1389.

9 fortalicium (erősség) Ber. 1618.

10 Beer 1537.

11 possessio Byr (falu) 1635.

12 Bel 1555.

13 praesidium (vár) Ber 1644.

14 Bér 1621.

15 oppidum Beer (mezőváros) 1692.

16 Beér 1629.

1? castellum seu fortalicium de Beer. 17.szd.

18 Byr 1635. possessio Bér 1715. Beér 1649.

2I nobilis de Bel (béri nemes) 1715. Ber 1690. A német szövegekben pedig még a „B" is gyenge hangzású V-vé, vagy W-vé változik. Weehr 1633.

24 Wéhr 1640.

25 Wöhr 1684.

26 Stier Martin térképén. Wehr 1712.

27 Adrien Sauson térképén. Vehr 1738.

28 N. Briffaul térképén. 6