Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér földesurai - Pejacsevics család

maradt Ányos Teréz, Eva volt Abony földesura. Ugyancsak vonatkoznak ezek az állítások Tószegre és Tiszakécskére is.

439 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a Balogh, Hartwig és Bencsik családok voltak az említett helységek földesurai. A fenti Zsigmond felesége Hartwig Rozália, a következő uraságé, Józsefé pedig Ugranovics Franciska, akinek az édesanyja Bencsik-lány.

440 József lett apja, Zsigmond korai halála után közel fél évszázadig Szalabérben a legnagyobb földesúr. (1749-1793) 1768-ban 8 jobbágya volt Szalabérben és 80 házas zsellérje. „Jobbágyai száma szerint robotoltak marhával és gyalog". Irtásföldeit 62-en művelték a termésből kilencedet adván. Hegyvámosa 118 volt, 72 helybéli és 46 más faluból. Mindez természetesen csak a zalabéri birtokára vonatkozik.

441 Egy összeírás szerint is a falu földesura Horváth József 1772-ben. 442 Az említett jobbágyokon kívül 15 család dolgozik nála 141 lélekszámmal, közvetlen szolgálatára 35 személy áll. Urbárium nem volt. A szegény, tájékozatlan lakosság nem értette, mi az, és még parasztlázadást is rendezett ellene.

443 Nep. János a fia elég nagy tekintélyre tett szert, császári és királyi tanácsos lett és Zala megye első állandó ispánja. Az ő első felesége is Alföldi volt: Almásy Klára de Zsadány et Törökszentmiklós.

444 Hiába volt a nagy vagyon, nagy volt a pazarlás is. A kor divatjának megfelelően nagy vendégeskedések folytak a kastélyban, és mint megannyi akkori főúr, annyira eladósodtak, hogy a birtokot 1847-ben el kellett adniuk.

445 A Horváthok zalabéri szereplése véget ért, elköltöztek a faluból. Az 1860-as években fiuk Mezőhegyesről, leányuk pedig Bécsből kérte a keresztlevelét.

446 Pejacsevics család A Horváth-birtokot Gróf Pejacsevics Ferdinánd vette meg, de talán pontosabban a felesége családja, a Dőryek. A zalabériek ugyanis tudni vélik, hogy a gróf csak feltételesen vehette birtokába és kezelésébe e vagyont. Ha ugyanis méltatlannak bizonyul, elveszíti azt. Ami be is következett 1856ban. A birtok kezelését neje, Dőry Mária és legkisebb fia, Gábor vette át.

447 A Dőryeknek már régebben is volt a környéken birtokuk, a Botkák birtokait vették meg. így vállalkozhattak arra, hogy tolnai létükre Zalában vásároltak birtokot. A család horvát származású volt, és Horvátországban nagy tisztségeket viseltek. Gábor fiukat még a bolgár trónra is kiszemelték.

448 A kastélyon építkezhettek: vagy emeletet húztak, vagy a frontszakaszt építették, mert a kastély frontszakaszát a címerük díszítette. Még a II. világ62