Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A templom

zoló képen (1782) és az egri Líceum Mindenszentek képén (1792). A hasonlóság feltűnően nagy. Valószínűleg ez is a Horváth uraságok szerzeménye. A kép fölött a Horváthok és az Ugranovitsok címere látható. Az utolsó Horváthok a jószívűségükről voltak ismeretesek. A faluban még sok vallásos emlék fűződik a nevükhöz. így a Szt. János kápolna az úttalálkozóknál a hídon túl, a Szentháromság oszlop, a templom szentélye mögötti feszület és a Szeiber-féle vendéglővel szemben lévő feszület elődje. E mostani templomnak is a harangozásokból és az adományokból volt a bevétele. Az 1778. évi 345 Ft-nyi tőke 1838-ban már 531 Ft-ra gyarapodott.

276 A templomládában is 263 Ft volt. Az előző 531 Ft is kint van a gazdáknál 6%-os kamat ellenében. A harangozásért 3 haranggal 13 garast fizetnek, 2 harang után 4 garast. A harangozó maga a kántor volt. A nagyharang súlya 645 font, azaz kb. 3 mázsa és még néhány kiló. 1821-ben öntetté Szalay plébános Szombathelyen a saját költségén. Két elrepedt harangból szintén Szombathelyen egy 353 fontos harangot öntetett 1835-ben. A harmadik 80 fontos volt.

277 (1 font kb. 0,52 kg.) A templom fenntartása, tatarozása a kegyúr, Horváth Nep. János feladata volt a kiadási költségeket illetően, a kézimunka, a fuvar a hívekre hárult.

278 Az ezután történt tatarozásokról, festésről írásos emlékek híján nem tud e krónika, csupán csak annyit, amennyit a szájhagyományokból ismerünk. A 20. század elején Báró Guttmann László - zsidó mivolta ellenére is - toronyórát készíttetett, amely a falu népének nagy szolgálatot tett.

27í Ugyanez a Guttmann báró 1926-ban a templomnak villanyvilágítást biztosított, ami abban az időben bizony ritkaságszámban ment.

280 Malmában a turbinához áramfejlesztőt szereltetett az akkumulátor-telep feltöltésére, és a malmot, kastélyt, cselédlakásokat, a főutcát és a templomot árammal látta el. Még ma is megvannak az eredeti kapcsolók, villany gyertyák stb. Később az áramot a templom és az egész falu részére az ikervári vízi erőmű szolgáltatta. 1900-tól kezdve Osadinszky György esperes úr feljegyzései révén tudunk egyet-mást a templommal kapcsolatban.

281 Közvetlen Zalabérbe jövetele előtt kerülhetett a lourdesi Szűzanya oltára és szobra a templomba, mert erről nem tesz említést, noha nagy tisztelője volt a lourdesi Szűzanyának. A barlang beszerzése egy jótevőnő által már beszerzésre került. Szintén az ő idejében gyarapodott a templom egy művészien szép Szt. Antal szoborral és Jézus Szíve szoborral, az új orgonával, a színes ablakokkal (1913). 1911-ben egy szombathelyi festővel kifestette a templombelsőt. Ez a festés maradt meg egészen 1941-ig. О szerzett az elvitt harangok helyébe újakat Barát Imre káplánja közreműködésével, aki e célra színdarabokat rendezett. Ugyanezt 39