Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története

zók elől bujkálni. Uraságok is eladták itteni javaikat „in hoc praesenti turbulento tempore" azaz „ebben a jelenlegi zavaros időben", hogy „in loco pacatiori" azaz „békésebb helyen" keressenek új otthont.

215 Többeket fogságba hurcoltak, majd a kilencvenes években a nádasokban bújt meg a környék népe, mert a vár nem nyújtott biztos menedéket. Csak Ányos Kristóf várkapitány, béri földesura idejében (1599-1608) változott egy kissé a helyzet. Ő annyira magáévá tette a vár védelmét, hogy Vas megyei Nárai birtokát is képes volt zálogba adni, csakhogy zsoldosait fizetni tudja. Most már a király is kezd törődni a várral, minthogy Kanizsa eleste után Bér is csakhamar végvárrá lett. A várról való gondoskodás magával hozza a várvédőkről való gondoskodást is. Ez lelki szempontból is értendő. Talán így magyarázható, hogy hamarosan jelentkezik egy pap, de ő már protestáns lelkész, valószínűleg evangélikus. Almássy Gergelynek hívják.

216 1639-ben együtt ment a várkapitánnyal, Ányos Jánossal tanúskodni egy jobbágy szabadon bocsátása ügyében.

217 A reformáció nagy iramban száguldott végig az országon. A protestánssá lett főurak nagyban segítettek a terjesztésben. így környékünkön a Nádasdyak, Répássy várkapitány, azután a szentgróti Hagymássyak. Türjén ez utóbbiak a prépostságba is beültek szétkergetvén a konventet és elűzve az utolsó prépostot is. (1606) Papgyilkosság is történt, a szentgróti vár katonái agyonverték a zalaszegi papot Bérbejövet.

218 így környékünkön is lehettek bőven protestánsok, hisz maga Véged 1661-ben „anyagyülekezetnek" számított.

219 Maga Krizmarics, a későbbi béri plébános húsz év alatt nem kevesebb, mint 74 lutheránust jegyzett be az áttértek közé.

220 A protestáns prédikátor valószínűleg a katolikus templomban működött, minthogy az 1644. évi török betöréskor a szentgrótiak a Szent Miklós templom felől harcoltak a kanizsai csatározók ellen.

221 Maga a kapitány, Ányos Kristóf Bocskai ellenes volt, noha a szomszéd Hagymássy sokszor megfenyegette, hogy rágyújtja a várat. A környék behódolt Bocskai vezérének, Némethynek.

222 De Bethlennek már behódolt az egész Dunántúl, sőt az Ányosok által annyira tisztelt Batthyány is Bethlen oldalára állt. A nikolsburgi béke megerősítette az 1606. évi bécsi béke és az 1608. évi országgyűlés rendelkezéseit, amelyek a protestánsoknak nagyobb szabadságot adtak. Talán ez is belesegített, hogy Bérbe protestáns lelkész került. II. Lipót elég radikális eszközökkel akarta a birodalom vallási egységét visszaállítani. Ez szülte a Thököly-féle kuruc mozgalmat is. A végváriak, amelyek közé Bériek is tartozott, rendszerint rendelkeztek lelkipásztorokkal. Ezért panaszkodik imígyen az 1681. évi országgyűlés (Sopron) többségében már katolikus küldöttsége: „Muraköz és a végvárak kivételével alig van öt 31