Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér története 1703-tól

épületire hordták Pakodiak, más részét pediglen Béri Kastellnak épületeire vitette néhai Horváth Ferenc Uram."

109 Zalabér története 1703-tól A sok jogtalanság és elnyomás miatt a nemzet ismét fegyvert vett a kezébe, II. Rákóczi Ferenc kibontotta a szabadság zászlaját. Bér történetében eléggé hallgatnak az írások a kuruc időkről, de beszél részben már maga a szájhagyomány is. Gyermekkoromban kérdeztem valakit a kastélykert mellett elhaladva: „Miért vannak azok az óriási platánfák a kastélykertben körül abroncsozva?" A válasz ez volt: „Emlékek azok, alattuk pihentek és tanácskoztak a kuruc tisztek." Azt is tartja egy szájhagyomány, hogy a pakodi templom tornyát kuruc harcok közben lőtték le. Hogy mi igaz ezekből a hagyományokból, nem tudjuk. Az azonban tény, hogy Pakodnak akkor már volt temploma és azt 1719-ben a zalabéri vár tégláiból javították ki Az is valószínű, hogy a híres kuruc brigadéros, aki lovasságával a győrvári csata kimenetelét is eldöntötte, béri születésű volt, Béri Balogh Ádám. Rokonai, anyja, nővérei itt éltek. Győrvár pedig Zalabértől légvonalban kb. 15 km. Pakod irányában. Thaly: „Dunántúli hadjárat" című könyve

110 igenis állítja, az 17Ü7-es kuruc-labanc harcok vidékünkön is átviharzottak változó hadi szerencsével és általános pusztulással. A szegénységre és a zilált állapotokra jellemző, az 1701. évi és az 1711. évi összeírás egybevetése: 1701-ben Bér még praesidium (erőd), 73 gazda élt benne, 1711-ben pedig már possessio (falu), és csak 24 gazda lakja. Igaz, hogy 28 gazda halt meg az 1709-1710ben kitört pestisben, de akkor is nagyon sokan elköltöztek. 1701-ben csak igásmarha volt 82, fejőstehén meg 79. 1711-ben az összes marha 62 volt csupán.

1

" Egyéni sejtésem, hogy a „Német szél" dűlő elnevezés is ez időből származhat. E dűlő északi részén a „Halász-féle szőlőben szőlőforgatás közben csontokra, fegyverekre és osztrák pénzérmékre bukkantak. Bár a szatmári béke 1711-ben a szabadságharc bukását jelentette, mégis a nemzet számára biztosítani látszott mindazt, amiért a nép harcolt, így minden téren javulás állt be, biztonságosabb életkörülmények jöttek. Bér még egy évtizedig hullámzó, felkavart életet mutat az egyre inkább egyeduralomra jutott Ányos, illetve örököse a Horváth család kísérletezik a várvédők jobbágysorba szorításával. így a lakosság egyre fogy. 1714-ben már csak 9 család van a helységben. Az elköltözött lakosság helyébe bevándoroltak beletörődtek jobbágyi sorsukba, és lassan megindult az élet és egy kis gyarapodás is. A plébániát újra szervezték, az első plébános 1718-ban kezdi meg béri működését.

112 Egyúttal az anyakönyvnek is beindulnak. A fából készült ide17