Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Kvassay Judit: 15–16. századi ház a középkori Mihon falu területén

feldúlták.

22 1663-ban már csak mint pusztát említik, amelynek használatáért a csesztregiek 3 Frt bért fizetnek.

23 Az 1665-ös összeírásból azt is megtudhatjuk, hogy „Mihony" pusztában régebben 28 negyed telek volt, területét (szántó és rét) a környező falvak jobbágyai használják. A 18. század folyamán, 1801-ig mint külön pusztát tartották számon, feljegyezve, hogy a csesztregiek használatáért mennyi bért fizetnek. Mára már annak emléke, hogy Mihon különálló falu volt, teljesen elenyészett. A középkori település emlékét csak a földrajzi név őrizte meg. A rendelkezésre álló szűkös forrásokból is kivehető, hogy Mihon falu lélekszáma egyre fogyott, a 16. század közepén már csak a környező jelentősebb településekkel együtt érdemesítették az adójegyzékekbe való felvételre. Feltehetően egyike lehetett azoknak a 13. század második felétől kezdve telepített kis irtásfalvaknak, amelyek a kedvezőtlen földrajzi fekvés (erdők között, a föbb közlekedési útvonalaktól távol) és talajviszonyok (a kiirtott erdő helyén a vékony termőtalaj hamar kimerült) következtében fokozatosan elnéptelenedtek. A háborús dúlás csak a végső lökést adta a pusztuláshoz, utána már nem volt érdemes újjátelepíteni, megmaradt lakói beköltöztek a környező nagyobb településekre, a falu egykori helyét az erdő fokozatosan ismét birtokba vette. Ezt a jelenséget figyelte meg és írta le Holl Imre a lelőhelyünktől mintegy 25 km-re délkeletre található, szintén a Bánffyak által birtokolt, a 16. század utolsó harmadában elpusztult (utolsó írásos említése 1559-ből származik) Szentmihály falu kutatása során.

26 A két középkori település történetének párhuzamba állítását az írott források adatainak hasonlósága, valamint az egyező földrajzi környezet indokolja: mindkettő helye ma erdőben, két patakvölgy közti dombháton található. A középkori Mihon falu helyét Csesztregtől északkeletre, a Mihomi-erdőben, a Cupi-patak és a Mihomi-ér összefolyásánál emelkedő dombon sejtjük. A területet fiatal fenyveserdő borítja, ahol a település teljes kiterjedésének megfigyelésére nincs lehetőség. II. A feltárás 1993. június 14-25. között szondázó ásatást végeztünk a Mihomierdő szélén, a Cupi-patak árterében.

27 Az árterületből enyhén kiemelkedő kis halmon, vakondtúrásban, már a feltárást megelőző terepbejárás 74