Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

102 103 1469. OL.D1.16853. Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei. Magyarok és Románok.(A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1943.1.111-313.; Szabó 1971.42. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest, 1971.42. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológia szótára I-П. Negyedik, bővített és javított kiadás. Budapest, 1988. Kiss 1.720. Kiss 1.325. Kiss 1.702. Szatafalva, Németkutas, Péntekfalva, Csödefölde, Újfalu, Szenterzsébet, Baksafalva, Halastó, Szentmárton, Szentpéter, Kozmadamján, Fevenyesfölde, Lék, v. Légfalva, Jakabfiajánosfal va, Pósfalva, Pocmanlaka, Dobrafölde, Kálózfalva, Szentandrás. Magyar: Medös (Kiss П.113.; Magyar Nyelv 1929.345.), Kutas (Kiss 1.721.), Őr (Kiss П.296.), Pórszombat (Kiss П.365.), Ramocsa (Kiss П.399.) Lsd. e témában ezen kötetben Kvassay Judit tanulmányát. Csépán fia Moko 1335-ben cseréli el itteni birtokait a Bánfiakkal, és a cseréhez beleegyezésüket adták más csesztregi nemesek. ZO.1.293.; Ez a Moko vagy Makó 1353-ban is a Csesztregi előnevet használja. OL.Dl.4359. Benda Kálmán: A magyar végvári vonal fenntartásának költségei a XVII. század elején. Studia Agrensia 3. Eger, 1983. 53.; Vándor László: Kanizsa története a honfoglalástól a város török alóli felszabadulásáig. Nagykanizsa, városi monográfiái. Nagykanizsa, 1994.360. ZO.I.278. Zsimondkori oklevéltári. ÖsszeállítottaMályusz Elemér. Budapest, 1951. 99. OL.D1.37364. OL.D1.7467. 55