Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)
Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)
hogy középkori temploma csupán két falunak maradt meg, Csesztregnek és Kálócfának. Ez utóbbiét sajnos a múlt században elbontották. Elpusztult a faluval együtt Medes, Szentandrás, Szentmárton és Szentpéter egyháza, de a túlélt falvak közül is több volt a hajdani templomos hely. (Pl.: Kozmadombja, Résznek, Szenterzsébet, Szentgyörgyvölgy.) III. A terület középkori útjairól Zala megye, így tárgyalt területünk középkori úthálózatának problematikáját és az utakhoz kapcsolódóan a vámhelyeket Holub Józsefdolgozta fel mindeddig legrészletesebben. 87 A főutak tárgyalása során megállapította, hogy Csesztreg térsége szempontjából a legnagyobb jelentősége annak a főútvonalnak volt, amely Csáktornyáról (ma: Cakovec - Horvátország) kiindulva Szerdahely (ma Murska Sredisce - Horvátország) révjén át a Murán, Lendvát (ma Lendava - Szlovénia) és (Zala-)Lövőt érintve ért Körmendre. Ez az útvonal a hajdani római főútvonalnak, a Borostyánkő útnak felel meg. Ebből vált le egy másik főút Irsánál, amely délnyugat felé Szentpétert érintve Kutas, Csesztreg vámhelyeken át Dobronakra vitt - ahol szintén vámhely volt - és itt torkollott a nagyfontosságú Kanizsa Lendva - Vas megyei útba. Ennek az útnak a fontosságát jelzi, hogy aránylag közel egymáshoz, Csesztregen 88 és Kutason 89 is szedtek rajta vámot. Ez utóbbi helység jelentősége azonban inkább csak a 15. században nőtt meg. A Csesztregről Dobronakra vezető nagy utat 1334ben a már többször idézett oklevélben említik először, minthogy azt is, hogy ez az út Irsáról Szentpéterre, innen a Zalához vezet. Fontos útként jelennek meg ugyanitt a Szenterzsébetről Karkába és a Karkából Szentmártonba, a Zala folyóhoz vezető útirányok is. Jelentős volt még a Szentpéterről Kozmadamján irányába vezető út is a 14. században. IV. A zalai Felső-Kerka vidék helyneveiről és azok tanúságairól A falunevek kialakulásával foglalkozni nyelvészeti feladat, és igen messzire vezet. Jelen írásban pontosan ezért, nagyon röviden, alapvetően az elfogadott megállapításokkal foglalkozunk és csak olyan mélységig, melyet a terület megtelepülésének kronológiája, és korai etnikai vi46