Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

A 15-16. században említik: 17,5% 32. Nemesnép(falva) 1407. 33. Medös 1408. 34. Pocmanlaka 1419. 35. Pórszombat 1425. 36. Győrfa (Györgyfalva) 1426. 37. Farkasi 1457. (1222.?) 38. Baglad 1528. Nem ismerjük középkori említését: 5% 39. Asszonyfalva (Szentgyörgyvölgy) 40. Dobraföld (Magyarföld) A tárgyalt falvak 15%-a fordul elő mindössze a 13. században, ezek is mind a század második feléből valók. A 14. század első felében tűnik fel a vidék falvainak fele (50%), a század második felében előjövőkkel együtt azt látjuk, hogy a települések közel kétharmadát ebben a században említik (62,5%). Végezetül viszonylag jelentős a nagyon kései előfordulások száma (17,5%). Megállapíthatjuk, hogy a Kerka völgyének ezen térségében Csesztregnél korábbi említést (1275) csak a völgytől keletebbre eső területekről ismerünk. Az, hogy az adatok ilyen arányban 14-15. századiak - ugyan nem vezetnek közelebb bennünket a valós betelepülések idejéhez, de összevetve Zala más vidékeinek okleveles anyagával - erősítik Holub József vélekedését a térség kései betelepüléséről. Nagyon fontos továbbá, hogy a török időszakban elpusztult falvak száma tizenhárom, azaz a térség falvainak több mint 30%-a. Ezek: Fényesfölde, Halastó, IIvágy, Karka, Lékfalva, Mihon, Medes, Metnek, Mihnye, Szatta, Szentandrás, Szentmárton és Szentpéter. Ezek egy része mint lakott hely - puszta - még sokáig létezett, de önálló falu jellegét már nem tudta visszanyerni. A terület folyamatos lakottságát és lakóinak hagyománytiszteletét bizonyítja, hogy közülük a helynevekben csak Fényesföldének és Karkának nem akadunk a nyomára. Hacsak nem - mint sejtetni engedtük - más név alatt rejtőznek?! A török időszak gyakori harci cselekményeinek, dúlásainak hevességét nem csak a jelentős mennyiségű falupusztulás, hanem az is jelzi, 44