Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

zépkorinak ható neve ellenére nem szerepel a forrásokban. A hasonló nevű Vas megyei településekkel sem lehet azonosítani. Összefoglalva az eddigieket, a tárgyalt térség területén, mint lát­hattuk, két nagyobb birtoktest létezett, ezeket a Hahót nemzetségből származó Bánfiak és a Csabi nemzetségből származó családok uralták. A Bánfiak a Hahót-Buzád nemzetség Hahót ágából származtak. A német eredetű nemzetség őse III. István szolgálatában jött az országba 1163-ban. Ez a Hahót (Hahold, Hoholt) a királynak a trónja vissza­szerzése érdekében tett szolgálataiért - a Bizánc által támogatott ellen­királyokkal szemben - kapta hatalmas kiterjedésű zalai birtokait. A Hahót ág főbb birtokai a Lendva, Kerka folyók és a szomszédos pata­kok völgyeiben voltak. Sajnos az adományozásról nem maradt fenn oklevél, a nemzetség környékbeli birtoklásáról terjeszkedésük kapcsán - Alsólendva környékén - 1192-ből van az első említés. 83 A 14. szá­zadban Károly Róbertnek tett szolgálataikért újabb nagy adományokat kaptak ezen a vidéken, és jelentős birtokvásárlásaik is voltak. Ezekhez, az így kialakított nagyobb birtoktestekhez tartozott 1334-35-ben Csesztreg vidéke - Hétkutas, Szenterzsébet - is. A néhány évvel ké­sőbb (1343) megszerzett Lenti várral és uradalmával a Bánfiak az egész Kerka völgy vitathatatlan uraivá váltak. 84 A térség másik jelentős birtokosa a várjobbágy eredetű Csabi nemzetség, amelynek birtoklására a Kerkán túli vidéken 1264 előttről van adatunk. A Reznek körül kialakuló birtoktestet még a 13. század­ban jelentősen gyarapították a Bagodiaktól szerzett birtokokkal. Az ál­taluk birtokolt terület a Baksa melletti Szentandrástól Cséplakig húzó­dott, mintegy elválasztotta egymástól a Bánfiak Csesztreg és Lenti vi­déki birtokait. Birtokaik központjában, Rezneken várat is építettek, amely a 14. század elején már állt. 85 Uradalmuk nagy részét 1403-ban hűtlenség folytán elvesztették, és azt az Egerváriak kapták meg. 86 Viszonylag jelentős a kisnemesi falvak száma, amelyek lakóiban joggal sejtjük a hajdani őrök leszármazottait. Annak ellenére, hogy a terjeszkedő nagybirtok elég sok kisebb települést olvasztott magába, legalább nyolc faluban találunk döntően kisnemeseket. Ha az oklevelekben való megjelenés alapján sorakoztatjuk fel a tárgyalt falvakat, a következő sorrendet kapjuk: 42

Next

/
Thumbnails
Contents