Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

okleveleinkben speculatores-oknak neveztek. Ezek között igen gyakran találunk a magyarsághoz csatlakozott keleti török nyelvű népelemeket, a mi tájékunkon föleg besenyőket. Holub József kiindulópontja a gyepűvonal meghatározásakor az volt, hogy megyénk „egész délnyugati részét úgyszólván két hatalmas uradalom: a Muraköz és a Hahót nembeli Bánfiak óriási birtokai, amelyek a megye egész délnyugati sarkát elfoglalják a vasmegyei határ mellett Csesztregig, majd Nemtin (Lentin) át a Mura melletti Szemenyéig, s innen a Mura mellett a vasi határig." Mivel úgy vélte, hogy ilyen hatalmas birtoktestek kialakulása a már megszállott területeken lehetetlen, létrejöttük csak úgy történhetett, „Hogy e részek az első határon, a gyepükön túl feküdtek már s a határok kitolásakor mint királyi birtokok az uralkodó rendelkezésére álltak, akik így hatalmas területeket adományozhattak el itt." Véleménye szerint a területek betelepítését is jórészt már az új birtokosok végezték.

2 Ugyancsak ő volt az, aki megállapította, hogy a két nagy uradalom határvonala nagyjából egybeesik a veszprémi és a zágrábi püspökség határvonalával. Ez a határ Letenyétől kiindulva északkelet felé vonul Magyarszerdahelyig, itt északnyugatra fordul és Börzöncén, Szentpéterföldén, Hernyéken, Zalabaksán át a Kerka vizéhez ért s e mellett vonul Csesztregen át Ramocsáig, a vasi határig. Vagyis az e választóvonaltól nyugatra eső területeket a gyepűelvét, all. század végén csatolták az akkor alapított zágrábi püspökséghez.

3 Az újabb szakirodalom ezeket a véleményeket jórészt megerősíti. Kristó Gyula szerint is a zágrábi püspökséget Szent László alapította, vita csupán abban lehet, hogy ez 1090-1095 között mikor történt.

4 Teljesen egyetértve Holub Józseffel megállapítja, hogy all. század végét követően terjedt ki a megyei igazgatás ezekre az előbbiekben tárgyalt területekre.

5 Láthattuk tehát, hogy az addig a Göcseji dombvidék belsejében húzódó kikövetkeztethető határvonal (korai településhatár) Zalabaksánál kilép a dombok közül és a Kerka mellett folytatódik a megyehatárig. Vizsgáljuk meg, hogy milyen egyéb adatok támasztják alá a gyepű itteni létét. Itt elsősorban a gyepűvidéken élő határőrök (speculatores) nyomait keressük. Adataink ugyan a gyepűvidék megszűnése után jó másfél századdal későbbiek, de bizonyítják, hogy ezen a vidéken még ekkor is meg34