Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Bánffy Eszter: Csesztreg és környéke őskora

sítani kezdjenek. Ilyen volt elsősorban a juh és a kecske, később a sertést és a szarvasmarhát (illetve annak vad formáját, az őstulkot) háziasítottak. Egyidejűleg edényeiket agyagból formálták, kézzel felhúzott csíkokból, majd kemencében égették ki: megszületett a kerámiaművesség is. Ez az újfajta életmód először a Földközi-tenger keleti medencéjét övező hegyek között alakult ki, ahol a pázsitfűfélékhez tartozó vad gabonafajták nőnek és az először megszelídített ázsiai vadjuh is él. Innen terjedtek ezek a újkőkori „invenciók" észak és nyugat felé, s a Balkánon át Кг. e. 6 ezer körül a Kárpát-medencébe is megérkeztek. A Körösök vidéke mellett éppen a Dunántúl déli és nyugati része volt az, amelyet az első újkori balkáni műveltség, a Körös-Starcevo kultúra népe meghódított. Ma már úgy lehet sejteni, hogy ilyen kora újkőkori nyomok nem csak Zalaegerszeg határából, hanem egészen a nyugati határszélen is elő fognak kerülni. Mindez abból gondolható, hogy pontosan e vidék volt a hamarosan egész Közép- és Nyugat-Európába eljutó hatalmas, ún. vonaldíszes kultúra kialakulásának egyik bölcsője, ahol a Starcevokultúra emberei valószínűleg találkoztak a helyi őslakosokkal és átadták nekik az újkőkorra, neolitikumra jellemző ismereteket. (A „vonaldíszes" elnevezés természetesen edényeik egyenes vagy hullámvonalas díszítésére utal.) És valóban, tavaly a Márokföld és Szentgyörgyvölgy határában húzódó Pityerdombon egy olyan település nyomára bukkantam, amely már a vonaldíszes edények népének faluja, ugyanakkor olyan korai, hogy még igen sokat őriz a kora neolitikus, Starcevo hagyományokból. A pityerdombi újkőkori település további kutatásával remélhetőleg sok mindent lehet majd tisztázni az újkőkori életmód terjedésének mikéntjéről. Ez a kérdés egyébként - érthető okból - erősen foglalkoztatja az osztrák, német, cseh, francia, sőt holland régészeket is, hiszen első újkőkori kultúrájuk terjedéséről tőlünk kell várniuk az új információt. Pityerdombon több mint ezer értékes lelet, edények, kőeszközök és egy kis női szobor töredéke mellett napvilágra került egy olyan edénytöredék is, amelynek belső falán odakozmált étel nyoma feketéllett. Ez a kb. 7300 éves, elszenesedett minta Magyarország eddigi legrégebbi ételmaradványa! Hogy a „vonaldíszes" kultúra népe tartósan megtelepedett a vidéken, bizonyítja, hogy hatalmas településük nyomát találtuk meg Kerka10