Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Visszatekintés

dúlt Véged, de ez mindig csak a következő portyáig tartott. A török csapatok sok-sok alkalommal égették fel a falut. A támadások emberi áldozatokat követeltek, kit rabságba hurcoltak, kit megöltek a végediek közül. Amikor a magyar adóztatás mellett megjelentek a török adószedők is a faluban, még nagyobb lett a megmaradt jobbágyok nyomorúsága. A kisebb csapatok portyáin kívül nagyobb hadak is jártak Végeden. A hadak katonáit a falubelieknek kellett ellátni élelemmel és abrakkal, ez pedig nagy terhekkel járt. A 17. században már szinte semmi különbség nem tapasztalható a magyar és török katonák jobbágyokkal való bánásmódjában. Ilyen előzmények után, valamikor 1670 körül szűnt meg falu lenni Véged. A megmaradt jobbágyok szétszéledtek a környék falvaiba biztonságos megélhetést keresve. A 17. század elején kihalt a Kissitkei család férfi ága, így a birtokaik a leányági rokonokra, de főleg a Nagysitkei családra szálltak. A Kissitkei család kihalását követően jelentek meg az első, állandó idegen családbeli birtokosok Végeden. A század közepére folyamatosan romlott a Nagysitkei család anyagi helyzete is, ezért 1665-ben Nagysitkei Sitkey György arra kényszerült, hogy megmaradt birtokait átadja Esterházy Mihálynak és a Nádasdi Darabosoknak. A 17. század közepén birtokot szerzett itt a Hagymássy és a Kisfaludi család is. Őket a Batthyány és a Telekesi Török család követte. A 18. század elejére már teljesen új birtokosai lettek Végednek. 1720 körül halt meg Sitkey György a Nagysitkei család egyik utolsó férfitagja, csak a testvére, Sitkey János vitte tovább a családot, akit elűztek a vallása miatt Vas megyéből. Sitkey János Iszkaszentgyörgyön kezdett új életet és alapított családot, későbbi leszármazottai pedig továbbköltöztek a Tiszántúlra. Ott voltak többek közt Orosháza megalapításakor. Ezek a kései leszármazottak azonban eltűntek a Dunántúlon élő rokon családoknak a látóköréből, így az a nézet terjedt el, hogy a Sitkey család mindkét ága kihalt a 17. századra, pedig egyenesági leszármazottai jelenleg is élnek szerte a világban. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az első Véged fennállása során megjárta a magasságokat és a mélységeket is. Története a honfoglalás kora után kezdődött és a 17. századi török uralom alatt fejeződött be. Első időszaka során kiváltságokat kapott és gazdagságot ért el, fekvésének és nem utolsó sorban a Sitkeyeknek köszönhetően. Mohács után a bekövetkező csapások teljesen megsemmisítették a korábbi eredményeket. A sok pusztítás következtében teljesen megszűnt. Nem volt egyedülálló azonban Véged elnéptelenedése és megszűnése. A szomszédos faluk közül nagyon sokan osztoztak falunk sorsában. A 17. század végére elpusztult Bozol, 90