Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Véged a török-magyar háborúkban

Úgy látszik, hogy a Peleskei Eördögh István levelében említett hadak a decemberi és januári hónapot itt töltötték Végeden. A környéket használták téli szállásnak, mivel ebben a korban még csak a legritkább esetekben került sor téli hadmozdulatokra. 1641. január 30-án éppen egy ilyen, a szokásostól eltérő támadásra került sor. Batthyány Ádám több végvár csapataival összefogva portyára indult a török ellen. Az erre készülő csapatok közül sokan a környékbeli falvakban vertek tábort. Végeden Teveli István és Niczky Boldizsár, valamint a kíséretükben lévő 50-50 lovas vitéz szállt meg. A portya célja a Somogy vármegyei Igal faluban tartott török vásár megsarcolása volt. A végvári vitézeknek a piac kirablását sikerült végrehajtaniuk, sőt nagyon gazdag zsákmányra is szert tettek. Az általuk összeszedett zsákmány "kótya-vetyéjét", azaz elárverezését Kiskomár várában tartották meg 1641. április 6-án.

197 Ebben az időszakban Végeden és környékén nagy pestisjárvány dúlt. Ezt Hagymássy Istvánnak a Batthyány Ádámhoz 1641. április 5-én írott leveléből tudjuk.

198 Ebben Hagymássy panaszt tesz Batthyány katonáinak a viselkedése miatt. "... a többi között a múlt napokban is vele lévén képtelen dolog az mit cselekedtenek az végedi szegény jobbágyimon. Mast megint újabban itt lakozó Bálás deák nevű Nagyságod szolgája, helség törvénye lévén a városon, az ü szokássok szerént az szőlő hegyen mi történt, mondották ezt, hogy egy jobbágyomat ezen Bálás deák előfogta, fegyverével verte, taglotta. Midőn jobbágyom mondotta volna, hogy nekem uramnak megmondja, tett azt a választ, kurva legyen az anyja a jobbágyomnak s az uradnak is. Mond meg neki, hogy én Battyán hadnagya vagyok és ő is ott ül ahol én mondom. " Hagymássy az ilyen cselekmények miatt kérte Batthyány Ádámot, hogy fegyelmezze meg az embereit. Sajnos nem derül ki a levélből, hogy mit is követtek el ezek a katonák a végedi jobbágyok ellen. Az előzményekből valószínű, hogy ebben ez esetben is valamilyen súlyos erőszakról lehetett szó. Ez az eset is jól példázza, hogy ezekben az időkben nem csak a törökök, hanem a magyarok sem bántak emberként a jobbágyokkal. Mindkét fél képes volt akár a legsúlyosabb dolgokat is elkövetni a nép ellen. A szegény emberek nem voltak egyik fél katonáitól sem biztonságban, nem fordulhattak védelemért sehova. A 17. század közepén nem csak a magyar és császári csapatok, hanem a török csapatok tevékenysége is megélénkült, több portyát is vezettek a környékünk ellen. Egy ilyen portya során, valamikor 1642 előtt teljesen felégették és megsemmisítették Batykot. A falut lakói azonban már nem az eredeti helyén, hanem az akkor Csapói sűrűnek nevezett területen építették újjá, így a mai Batyk kialakulása az 1642-es évre tehető.

199 Ebből az idő75