Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

V. fejezet: Az egyház története - Az új templom építése és története

tott zalavégi helyi káplánság vezetőjévé. Augusztus 12-én zajlott le az ünnepi képviselőtestületi gyűlés, amelynek keretében megszervezték a helyi káplánságot, Kovács József zalabéri plébános pedig átadta az egyházközséget P.Beke Kázmérnak. Ebben a jegyzőkönyvben Kovács József plébános kérte Mindszenty püspököt, hogy 1946. január 1-i kezdettel emelje plébániai rangra a helyi káplánságot. Ez a plébániai rangra emelés a veszprémi püspökségen 1816/1945. szám alatt, 1945. szeptember 27-én meg is történt, az ezt kimondó leiratot Mindszenty József veszprémi püspök, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása írta alá. Az új plébánia hivatalos határai egybe esnek Zalavég község politikai határaival, plébánosi állása szabad adományozású.

375 Mindszenty József bíboros ezen intézkedésével 400 év eltelte után újra önálló plébánia lett Zalavégen. A falu egyházi anyakönyvei 1945 óta vannak vezetve. A régebbi anyakönyvek a zalabéri plébánián találhatók. Itt együtt vezették az anyaegyházhoz tartozó Zalabér, Véged (Zalavég), Batyk és Pakod anyakönyveit. Ezekben az első végedi lakosokra vonatkozó bejegyzéseket 1735 után találjuk. 1958-ban került Zalavégre plébánosnak Károly Ferenc, P.Barnabás atya. Ö volt a falu ötödik és egyben utolsó plébánosa. Zalavégi működésének ideje alatt több renoválás is történt a templomon. 1980 októberében bekövetkezett halálakor jelentős összeget hagyott templomára. Sajnos az ő halála után már nem került új plébános Zalavégre, így azóta az önálló plébánia jogát fenntartva, helyettesítő plébánosai vannak a falunak. Károly Ferenc 1913. március 26-án született Tósokberénden. Fiatal korában a ferences szerzetesek sorába lépett, Szombathelyen szentelték pappá. A felszentelése után a bucsuszentlászlói ferences rendházba került. A rend 1952-ben történt feloszlatása után egy ideig mint káplán megmaradhatott szeretett rendházában. Később Buzsákra, majd 1958-ban Zalavégre került. Itt elkészítette a ferences rend bucsuszentlászlói rendházának történetét és kutatásokat folytatott Zalavég történetével kapcsolatban is. Ezen szerény mű alapjait is ő teremtette meg munkálkodásával. 1980. október 20-án halt meg 67 éves korában. A zalavégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Nyugodjék Békében! Ennyi lenne a végedi, később zalavégi templom és plébánia története. Az egyház itteni 750 éves fennállása során akadtak dicső korszakok, de többször szomorú események is bekövetkeztek. A templom fennállásának az első és utolsó időszaka volt az, amikor mint önálló plébánia működhetett. A köztes időben vagy protestánsok éltek a faluban, vagy a zalabéri plébánia filiája volt. Fennállásának első időszaka volt a legdicsőségesebb, hiszen a középkorban hatalmas, háromhajós templom volt Végeden. 159