Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A falu kialakulása

че

/.ett dűlőben. Ez a dűlő az Okoli patak mentén terül el. Innen csak 1642 tajan költözött a mai helyére Batyk, és akkor alakult ki a mai Csapó nevű falurész is.

10 Ezek az adatok is világosan mutatják, hogy Zlaudus püspök birtoka nem lehett más, mint Véged. Fennmaradt a vasvári káptalannak az 1254. október 17-én kelt birtokbaiktató oklevele is, amelyben a türjei prépostságot beiktatják a nekik adományozott Batyk birtokába.

11 Ebben az oklevélben ugyanúgy írják le a falu határait, mint az 1251. évi oklevélben, de a szomszéd falu birtokosát itt már László püspöknek nevezik. Az eredetileg 1254-ben kelt beiktató oklevelet 1501-ben átírták, bizonyára ekkor követték el azt a hibát, hogy Zlaudus püspök helyett László püspököt írtak. (Zlandi episcopi helyett Ladislai episcopi került a szövegbe) A tévedés elnézhető, hiszen 1501-ben már nem emlékezhettek arra, hogy a 13. század közepén volt egy Zlaudus nevű püspöke is Veszprémnek. Tehát Véged első név szerint ismert birtokosa Zlaudus veszprémi püspök volt. Ugyanaz a püspök, akinek kérésére 1247-ben a veszprémi káptalan felszabadította a saját elöljárói joga alól a végedi Szent György kápolnát. Az előbbi adat ismeretében érthető, hogy miért írja a káptalan a felszabadításról, hogy az Zlaudus püspök kérésére történt. A püspök ezzel a felszabadítással a saját falujában lévő, de más fennhatósága alatt álló kápolnát helyezett a saját földesúri fennhatósága alá. Ezzel a lépésével megszerezte a kápolna kegyúri jogát a maga és az örökösei számára. Saját magának ez nem jelentett semmit, hiszen mint püspök úgy is ő volt az, aki a kápolna papjait kinevezte és rendelkezett annak egyéb ügyeiben, de az örökösei számára ez a kegyúri jog sokat jelenthetett, mivel beleszólhattak a papok kinevezésébe. Elég sok adat maradt ránk Zlaudus püspöknek az életútjából. Tekintsük át, hogy ki is volt ez a 13. századi veszprémi püspök. A születési helye és ideje ismeretlen. Valamikor a század elején születhetett. Karácsonyi János nemzetségtörténeti munkája szerint a Kaplony nemzetségnek a tagja volt. Erre a megállapításra egy oklevélben szereplő utalás alapján jutott a nagy kutató. Az újabb kutatások szerint azonban a tiszántúli Kaplony nemzetségnek az az ága, amelyikből Karácsonyi szerint ő is származott, azonos lehet a Ják nemzetség egyik fő ágával. Ezt bizonyítja az is, hogy a püspök halála után a birtokai mind a Ják nemzetség tagjaira szálltak. Az azonosságot mutatja az is, hogy a Kaplony nemzetség dunántúli ága tökéletesen beleilleszthető a Ják nemzetségnek a leszármazási táblázatába. Erre utal az az adat is, miszerint a következő évszázadban a Sitkey család tagjai is igényt tartottak bizonyos tiszántúli birtokokhoz.

12 Amikor először találkozunk Zlaudussal egy oklevélben, akkor már székesfehérvári olvasókanonok és egyben a királyné kancellárja. Ezt a fehérvári 14