Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 20. század eseményei

felbuzdulás és a győzelembe vetett hit, Magyarország rossz oldalra állt és vesztes háborúban hullatta vérét a nép. A háború végén Magyarország mint vesztes hatalom a megcsonkítás sorsára jutott, a területének szinte két harmad részét elvették a győztes Antant hatalmak Trianonban. A vesztes háború után széthulló Osztrák-Magyar Monarchiában a legnagyobb szegénység és elégedetlenség uralkodott. A frontról hazatérő katonák egy része magával hozta az oroszországi forradalom hírét. A magyarországi politikai forrongás közepette 1918. október 28-án kirobbant az ún. Őszirózsás forradalom, majd a következő év tavaszán, március 21-én a szocialista forradalom. Ezt orosz mintára a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása követte. A forradalom hatása Zalavéget is elérte. Itt a faluban egy Németh Gyula nevű egyén vezetésével működött a direktórium. A mikosdi uradalomban a major munkásai és a cselédek egy volt uradalmi cseléd irányításával vették át a hatalmat. A szegényebb emberek közül többen lettek vörös katonák. Egy falubeli lakos, aki Oroszországban hadifogoly volt, a szovjetek oldalán harcolva kiérdemelte a Szovjetunió hőse kitüntetést is. A forradalmi időkben Zalavégen működött Szociáldemokrata Párt és a Munkástanács is. 1919 őszére már nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunisták sem tudják megoldani a megcsonkított ország problémáit. A Tanácsköztársaság hatalma ellen tört a belső ellenforradalom és a világháborúban győztes Antant hatalmak hadereje. Augusztus 3-án, 133 napi uralom után végleg elbukott az első kommunista rendszer, Horthy Miklós altengernagy került hatalomra. Nem tudunk arról, hogy a kommunisták a 133 nap alatt valamilyen bűnt követtek volna el Zalavégen vagy a környéken. Arról sem maradt fenn semmilyen adat, hogy valakit volna súlyosabb megtorlás ért a forradalom alatti cselekedeteiért. Zalavég község régi iratai elvesztek, ezért a falu múltjára jobbára csak az emberek emlékezetében megmaradtak és a gyér levéltári források utalnak. Senki sem tud arról, hogy hová lett a falu 1945 előtti képviselőtestületi jegyzőkönyve, a falubírói iratok és egyéb hivatalos feljegyzések. Ezek nem kerültek be egyetlen levéltárba sem. Talán megsemmisültek a háború idején, esetleg valaki elrejtette őket az 1945 utáni időkben és most valamelyik padláson porosodnak. Iratok hiányában csak falunk történetének néhány fontosabb, másutt is feljegyzett eseményére térhetünk ki. A forradalom leverését követően a Horthy-rendszer került hatalomra. Amint megszilárdult a rendszer, hősi emlékmüveket kezdtek állítani a világháborúban elesett katonáknak. így tett Zalavég lakossága is, ahol 1929. június 9-én szentelték fel a jelenleg is álló Hősi emlékművet. Ezen az ünnepségen képviseltette magát a szentgróti járás vezetése, a katonaság és a 134