Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - Véged a 19. században

György végedi földesurakkal. A volt jobbágyok nevében a végedi elöljáróság, Bakos Mihály falubíró, Laki János, Molnár József, Vincze József és Káldy Mihály esküdtek írták alá az egyezséget. A földesurak ragaszkodtak ahhoz, hogy földjeiket a batyki és végedi határban együtt tagosíthassák. Ennek során alakult ki Véged határában az a földelrendezés, ami még századunk közepén, az erőszakos TSZ szervezések előtt megvolt. A tagosítás során a földbirtokosok összesen 913 holdnyi földbirtok tagosítását kérték Véged határában. A volt jobbágyoknak, akiket ezek után már parasztoknak hívtak, összesen 1342 holdnyi földet tagosítottak a faluban, ami majdnem a másfélszerese a földesurak kezén maradt birtokoknak. A tagosítás 1840. évi megkezdése után két falubeli birtokos szerződést kötött a végedi legelő használata ügyében. 1841. március 20-án Manch Dávid királyi kamarás és Torna vármegyei főispán, valamint Bezerédy Kálmán egyezett meg a legelő ügyében. Eszerint Bezerédy bérbe adja a végedi legelő rá eső részét 1841. április 1-től-1842 április l-ig Marichnak, aki a bérleti díj fejében összesen 50 váltó forintot fizetett Bezerédynek.

307 Úgy látszik, hogy a fenti szerződést Marich nyerészkedés céljából kötötte, mert a következő évben meghosszabbította Bezerédyékkel, de a legelő bérleti jogát azonnal tovább is adta a szentgróti Nóvák Ferencnek. Nóvák azonban már nem 50, hanem 70 váltó forintot fizetett Marichnak a legelőért. Marich Dávidnak tehát minden befektetés nélkül 20 forint haszon ütötte a markát a bérleten. Hamarosan kitört azonban a botrány miatta. Novak Ferenc ugyanis a bérelt legelőn birkákat akart tartani, amelyek meg is érkeztek Végedre. Ezeket a birkákat azonban a legelőt féltő és felháborodott végedi parasztok a juhásszal egyetemben kiverték a falu határából. Ezért viszont a vármegye büntette meg őket. 1843. május 20-án a végediek Bezerédy Györgyhöz fordultak, hogy tiltsa ki a birkákat a legelőről, mert azok azt teljesen tönkre teszik. Arra is kérik volt földesurukat, hogy a büntetésüket engedtesse el, mivel ők jog szerint jártak el. Szerintük ugyanis hamis az említett szerződés, ami alapján Novak a birkáit akarta legeltetni a végedi legelőn. Az állításuk szerint a szerződést Bezerédyék Gyűrűsi tiszttartójának halála után annak fiai írták akkor, amikor a végediek már kikergették a birkákat a faluból.

308 Mivel a levéltárakban nem maradt fenn több írás az ügyről, ezért valószínű, hogy megoldódott a parasztok problémája. Feltehetőleg érvénytelenítették a szerződést, mert többet nem hallunk itteni legelőbérletről és birka legeltetésről. Az 1848-49-es forradalom idején a Bezerédy család komoly felvásárlásokat kezdett Végeden. 1848. szeptember 6-án megvették Horváth András és neje Laki Anna teljes végedi birtokát 700 forintért, majd november 127