Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

I. fejezet: Zalavég története az őskortól a honfoglalásig (írta: Horváth László András)

A vidék alacsony kutatottsága lehet az oka a kevés népvándorláskori lelőhelynek. Eddig jószerével csak egyetlen ilyen korú telepet ismerünk Okoli-majornál. A kis felületen előkerült és jelentéktelenül kevés lelet kisméretű, talán csak ideiglenesen lakott falura utal. A népvándorláskor zavaros évszázadai alatt egymást váltó népek szállták meg a Dunántúl területét, így Zala megyét is. A honfoglaláskor előtti utolsó népesség a szlávok voltak, akik zárt tömbben érték meg Árpád magyarjainak ideérkezését. Ez lehet az oka, hogy honfoglaláskori leleteket eddig a megye területéről csupán Zalaszentgrotrol ismerünk, azt azonban nem sikerült még világosan tisztázni, hogy mely falvak léteztek ezzel egyidőben a megye területén. A helybenlakó és Keletről érkező népesség lassú és fokozatos egybeolvadásával, kulturális hasonulásával jött létre az az etnikum, amelyet ma kora középkori, vagy Árpád-kori népességként ismerünk államalapításunk óta. Ezzel azonban már egy új fejezet vette kezdetét a Kárpát-medencében s ezzel együtt a zalai tájakon is. 9