Gabler Dénes: Kereskedők Sallában 1. Comenrcianti Di Salla 1. (Zalalövő öröksége 3. Zalalövő, 2005)

san összefonódó határmenti la­kosság rendelkezett olyan anyagi háttérrel, ami az importáru meg­szerzését lehetővé tette. A bel- és külpolitikai válság miatt a távoli kereskedelmi kapcsolatok meg­szakadtak, ezért a IV században az európai provinciákban sigillatát már csak az Argonne vidékén ill. ennek a műhelynek a filiáléiban gyártottak. Az ún. Argonnenware azonban Pannoniában csak mini­mális számban lelhető fel, ugyan­akkor jóval gyakoribb az észak-afri­kai ún. terra sigillata chiara. Ezt az edényfajtát az itáliai vagy a nyugati sigillatáktól elsősorban világosabb színe különbözteti meg (ezért chiarä). Gyártásuk a viszonylagos nyugalmat élvező közép- ill. észak­tunéziai műhelyekben a VII. szá­zadig folytatódott. Sallában a terra sigillata chiara C és D típusok lelhetők fel, amelyek a III. század második felében ill. a IV században kerültek a Borostyánkő út menti városokba. Bár számuk csekély, je­lenlétük mégis azt bizonyítja, hogy a Mediterraneummal való kapcso­latok nem szakadtak meg teljesen a IV században. A helyi, pannóniai sigillaták a nyugati gyártmányokkal szem­ben nem voltak versenyképesek. Zalalövőről eddig egyetlen pannó­niai sigillatát sem ismerünk. Összegzés A terra sigillata a távoli terül­etek közti kereskedelmi kapcsolatok legkézzelfog­hatóbb bizonyítéka. Az ókori ke­reskedelem természetesen olyan árucikkeket is eljuttatott a távoli provinciákba, amelyek a leleta­nyagban nem vagy csak szeren­csés esetben érzékelhetők. Ilyen pl. a zalalövői osztriga-kagylóhéj, amely az ínyenceknek szóló ten­geri áru importját bizonyítja. Más élelmiszerekről „csomagolóanya­gukon" keresztül szerezhetünk tudomást: ezek közé tartozik az észak-itáliai olaj, a görög borok, amelyeknek importja az am­phorák révén bizonyítható. Sallában az első század máso­dik felétől kezdődően dinami­kusan fejlődő kereskedelem a markomann háborúkat követően megtorpant. A 180-es évek után az amphorák a kereskedelmi kap­csolatok hanyatlásáról adnak szá­mot, de láttuk, hogy a terra sigil­laták egy-egy évtizedre kivetített mennyisége is csökkent a II. szd. végén vagy a III. szd. első har­madában, akkor, amikor a dunai limes mentén a terra sigillaták im­portja a maximumot érte el. A IV szd. első felében az észak-afrikai olajat hozták be - csekély mennyi­ségben - Pannoniába. Ez időben érkeznek ugyanerről a - ma Tunéziához tartozó - területről a terra sigillata chiara típusok is Poetovioba, Sallába és Savariába.

Next

/
Thumbnails
Contents