Gabler Dénes: Kereskedők Sallában 1. Comenrcianti Di Salla 1. (Zalalövő öröksége 3. Zalalövő, 2005)

tak össze a fazekasműhelyekben, az elsüllyedt hajórakományok esetében pedig bizonytalansági tényezőt jelent a korábbi együttes szétszóródása, a rakomány sok esetben már nem teljes. A Temze torkolatánál, a Pudding Pan Rocknál elsüllyedt hajón például csak díszítetlen sigillata-típusok voltak; mennyiségüket azonban ma már, több évszázados, búvárkodás révén történő gyűjtögetés után még megközelítőleg is nehéz meghatározni. Nagykereskedelem - kiskereskedelem Az árunak a fogyasztóhoz való eljuttatásával kapcsolatban felmerül még a következő kérdés: vajon a sigillatákat vándorló kereskedők hozták-e előzetes rendelés nélkül, mint számos árufajtát, vagy megrendelt szállítmány érkezett-e az egyes táborokba, városokba? A köztársaságkor végén, ill. Augustus korában, mint arra már utaltunk, a hadvezetőség megbízásából a publicanusok rendelték meg az árut a műhelyekből. Mi lehetett a helyzet később? Ha az ellátás úgy történt volna, ahogy az Augustus-kori hadjáratok idején, tehát az edények, köztük a terra sigillaták is egyszerűen az utánpótlással érkeztek volna, akkor az egykorú táborokban, de legalábbis a szomszédos erődökben ugyanazoknak a típusoknak kellene előfordulniuk. Tapasztalataink azonban mást mutatnak. A pannóniai táborokba, így Arrabonába (Győr), Aquincumba, sőt a távolabbi dáciai erődökbe is, az Antoninusok korában túlnyomórészt a lezoux-i manufaktúrából szállítottak sigillatát. Ezzel szemben az intercisai (dunapentelei) castellumban már a markomann háborúk előtti időszakban is sok a rajnai és jóval kevesebb a közép-galliai áru. Az egykorú limes-táborok eltérő sigillata-spektrumával nehezen egyeztethető össze az a feltevés, miszerint vándorló kereskedők viszik táborról-táborra járva a kerámiaszállítmányokat, és adnak el belőle kisebb-nagyobb tételben, amíg a készlet tart. Az arrabonai táborral szomszédos ács-vaspusztai (Ad Statuas) castellum Kr. u. 170 táján egy időben pusztulhatott el a markomann-szarmata háborúk eseményei során a Rába torkolatánál épült erőddel. Ennek ellenére a két szomszédos tábor pusztulási rétegében döntően eltérő összetételű leletanyagot találunk. Arrabona égésrétegében szinte csak lezoux-i sigillaták kerültek elő, ezzel szemben Ad Statuas hasonló leletegyütteseiben csaknem fele részben rheinzaberni kerámiát találtunk. A kereskedő eszerint rendelésre szállíthatta a sigillatákat és nem