Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. július / 2. évf. 12. szám

ßaldbrni Szemé „És egy emberfej nagyságú mészkőből gömbölyűre dolgozott golyót adott az atyám kezébe. „Atyám érdeklődését is felköltötte a kőgolyó, találgatta, hogy mi célból készülhetett az, de bizony ő sem tudta megmondani, míg végre abban állapodtak meg, hogy fejszefokkal ketté törik, s megnézik mi az, ami benne csörög. Atyám csapása alatt ketté tört a kőgolyó és négy darab kis rézpénz pergett ki belőle, melyről atyám nagynehezen e szavakat betűzte le: „Constantinus junior" s megállapította, hogy mind a négy darab egyforma római pénz; de hogy ki, mikor és mily célból helyezte azt kőgolyóba, s miért ásta oda, ahonnan napfényre került? Azt már az én atyám sem tudta megmagyarázni". íme egy hiteles adat arra nézve, hogy bizonyos alakú és nagyságú kőtárgyakba igenis rejtettek el a régiek, ismeretlen célból, talán vallási okokból (Pintér Sándor szerint talán áldozathozatal = „votum solvit" lehetett?! és bizonyára nemcsak rézpénzeket, hanem nagyobb számmal aranyat is? így tehát nem lehetetlen, hogy a népi hiedelemnek van valami reális alapja, valami magja is? Én itt csak szeretném erre a kérdésre felhívni a szakkörök ügyeimét, hátha majd később tisztábban fogunk látni ebben a kérdésben is? ha több hiteles adat áll majd rendelkezésünkre! A tördemici kőoroszlán pedig, mint említettem, ma már nem a tördemici kapuban hentereg, hanem Keszthelyen díszeleg a Balatoni Múzeum kőtárában, amint arról minden látogató könnyen meggyőződhetik! A szürkés-sárgás rendkívül kemény kvarchomokkőből (kővágóörsi, vagy csobáncpapsapkaköveki?) művésziesen faragodnak mondható és kényelmesen nyuigvó oroszlánt ábrázoló szobor magassága a fejénél kb. 74 cm, hátul: 45 cm magas és 44 cm széles. Fejét-nyakát dús-bozontos sörény borítja, amelyet művészettel faragott ismeretlen mestere. Feje tetejét az évszázadok alatt simára koptatták a rajta iildögélők, vagy még inkább az álldogálók. Jól látszik a két szeme, de az orrát már sajnos letörték. Különösen a ketté törésekor szenvedett sokat a szobor. Főle^; a hátsó, kisebb részén látszanak meg nagyon a pörölyiitések hatalmas nyomai. Hátán hosszúkás vésett rés van, amelybe talán vasékkel oszlop lehetett valamikor erősítve, s ez — mondjuk a traui dóm kapuőrző oroszlánjára — elmékeztetne. De az is lehet, hogy ez is az aranyakért történt, meghiusult vésés eredménye, akárcsak a jobb oldalán is több vésett lyúk. Bal hátsó combjához, illetve előrenyújtott lábfejéhez simul az előre hajlított, bozontosvégű farka. Azonban az sem lehetetlen, hogy itt nem középkori román-ízlésű szoborral van dolgunk, hanem még egy római síremlék (area maceriae cincta) középső, betetőző gúláján pihent, római oroszlánsizoborral, mert hiszen az aera maceriae cincta — telet allegorizáló vadásznő (Diana?) domborművű kőfaragványát is — a kőoroszlán szomszédságából, ugyanazon háztelek egyik pajtájának falából vétettem ki és szállíttattam be a Balatoni Múzeumba! Kemény kvarchomokkőből faragott kőzetanyaguk azonossága is valószínűsítheti ezt a föltevést! Dr. Darnay (Dcrnyay) Béla fAULfMt tULV. A