Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. december / 1. évf. 6-7. szám

hanem azért is, mert „tempóra mutantur et nos mutamur in illis

u. Az ember a történelmi idők folyamán nem marad változatlan, hanem más és más lesz a szerint, hogy életkörülményei hogyan változnak. Az ártalmak és a betegségek is változók és változatosak az életkörülmények és a viszonyok szerint, ezért az orvoskutató munkája sohasem záródik le, hanem folyamatossá válik a folyton megújuló problémák nyomában. A betegség és annak gyógyítása, az ártalom és annak kiküszöbölése a megismerés szempontjából nem választhatók el egymástól. Ezért ha valamely gyógytényező kutatásáról van szó, ezt nem lehet az illető betegségre magára, vagy a betegségekre magukra irányított vizsgálatoktól elkülöníteni; különösképen akkor nem, ha valamely betegséget, vagy betegségcsoportot nem ismerünk eléggé, vagy ha éppen újszerű kóros jelenségekről van szó. Mindezeket az általános megjegyzésekel nem véletlenül állítottam a Balatonnal kapcsolatos mondanivalóim élére, hanem azért, mert éppen a fürdő és a klima olyan természeti tényezők, amelyek az emberiségnek egy újszerű megbetegedés lehetősége esetében nyújtanak gyógyulást, illetve szolgálnak az ártalom megelőzésére. Ezek nevezetesen a civilizációs ártalmak és megbetegedések. Az ember ősi adottságainál fogva a szabad természet gyermeke. Ősi foglalkozása a szabad természetben zajlott le és ehhez idomultak élettani működései is. A szabad természethez, ennek állandó ingereihez való alkalmazkodás egyszersmind életfeltételekké is váltak az ember számára, ami azt jelenti, hogy egészségének fentartásához nélkülözhetetlenül szüksége van ezekre a szabad természetből kapott fizikai ingerekre. Az emberiség legújabbkori fejlődése — a civilizáció, az elvárosiasodás, az urbanizáció — azonban kiragadta az embert a maga természetes környczetéből és belehelyezte szinte állandó tartózkodásra a zárt munkahelyre és belehelyezte a városba, amely a szabad természettel szemben éppen fizikai ingerszegénységével tűnik ki. A városban domesztikált ember tehát nélkülözni kénytelen a számára életfeltételeket jelentő, szabad természeti behatásokat. Ebből kifolyólag bizonyos civilizációs, vagy urbanizációs ártalmaknak van kitéve, s ezek megfelelő betegségeket is vonnak maguk után. Világos, hogy ezekkel az ártalmakkal szemben időnkint olyan természetes környezet beiktatásával kell fellépnünk, amely elég gazdag természetes fizikai ingert szolgáltat ahhoz, hogy már a rendelkezésre álló rövidebb idő (nyaralás) alatt is helyre billenthessék az urbanizációs ártalmak következményeit. Ilyen adottság számunkra többek között a Balaton és én a Balaton jelentőségét a jelen és a jövő számára nem annyira a fényűzés számba menő kedvtelések kielégítésében, mint inkább ez ellen a valódi népártalom ellen megindult széleskörű küzdelem megvívásában látom. Ebből a szempontból tekintve már most a következőkben körvonalazhatjuk a Balatonnal kapcsolatos orvosi problémáinkat: 1. Az urbanizáció ártalmainak tanulmányozása. Ez a város, az egyes városok, klimatologiai-meteorologiai kivizsgálásával kezdődik, beleértve nemcsak a szabad területek, utcák, terek tanulmányozását, hanem a közlekedő eszközök és a munkahelyek megfigyelését is a fizikai ingerek