Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. december / 1. évf. 6-7. szám

A Balatonnal kapcsolatos orvosi problémák Nehéz, nagyon nehéz még csak röviden vázolni is azt, hogy mi minden orvosi probléma adódik a Balatonnal kapcsolatban. Hiszen ebben a szóban „orvosi" már magában annyi mindenféle szempont foglaltatik, hogy elsorolni is sok volna. Nem is vállalkozhatom arra, hogy itt most ezeket mind egyszerre előhozzam. — Az „orvosi'' szempont az embert jelenti, a mindenféle korú és mindenféle helyzetű embert a maga környezetével, lakóhelyével, a vidékkel, annak klímájával és időjárásával, az ember táplálkozásával, foglalkozásával, jó és rossz szokásaival, testi és szellemi adottságaival és tevékenységével együtt jóban és rosszban, egészségben és betegségben egyaránt. Mennyi sok tudományág kapcsolódik ide azok közül, amelyek az ember testével és szellemével, öröklött és szerzett tulajdonságaival, szociális helyzetével és ennek következményeivel, betegségeinek keletkezés-módjával, a környezet tulajdonságaival és hatásaival foglalkoznak! Es az orvosnak mindezt át kell tekintenie, figyelembe kell vennie, ha egyrészt az ember egyéni személyiségét, másrészt társadalmi értékét mérlegelni akarja. Pedig mindezt át kell tekinteni annak az orvosnak is, aki a Balaton hatásaival és jelentőségével kíván foglalkozni; ha pedig kutató munkát akar ezen a téren végezni, akkor az átfogó megítélés mellett még sok apró részletkérdésbe kell tudományos módszerekkel mélyen behatolnia, mert ezekből a kicsi részletekből lehet azután az átfogó megismerést szintetizálni. Sokan laikusok ezt a kutató munkát nagyon egyszerűnek képzelik, így pl. egyszer azt a kérdést intézték hozzám, — mint a budapesti rheuma- és fürdőkutató intézet igazgatójához, — az intézet mindössze két évi fennállása után, — bogv meddig is csináljuk mi még ezeket a fürdőkutatásokat, hiszen két év alatt már megállapíthattuk, hogy milyen betegségekre hogyan hatnak az egyes budapesti fürdők. Válaszom a kö\etkező volt: az emberiség a maga módján már évszázadok és évezredek óta figyeli és kutatja ezeket a fürdőhatásokat is, hasonlóképen mint minden mást, mert hiszen a fürkészés, a megfigyelés, a következtetés, az ész járása az embernek az a sajátos tulajdonsága, amelyben minden más földi lénytől különbözik és ez az éppen, a mi „ember"-ré teszi. De ezen igen-igen hosszú fürkésző múlt után is, még további sok-sok évezredig kell állandóan kutatnia és még akkor se — sohase — jut el oda, hogy a nagy természet minden titkát ellesse. A kutatás az embernek állandó kenyere kell hogy legyen és minél tökéletesebben végzi ezt el, annál jobben halad és boldogul. Ez így áll minden téren és így orvosi vonatkozásban is. Orvosi kutatást azonban nemcsak azért kell sziinet nélkül végezni az embernek, mert a természet előtte fekvő ismeretlensége szinte határtalan.