Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. augusztus / 1. évf. 4. szám

toid sec. Rost. neurodermitis, urticaria, strophulus, prurigo), mert ilyen esetekben néha 4—6 heti nyaraltatás sokkal többet ér, mint a hosszú hónapokig tartó diétás és helyi kezelés. Eredményesen lehetne a Balatont a gyógyítás szolgálatába állítani részben vizének hőfokánál, részben iszapjának lobkeltést és felszívódást okozó hatásánál, részben pedig a napsütés erősségénél fogva a legkülön­bözőbb gumós börbajokban is, mert bizonyos fokig a tófürdők rádium­emanaciós hatása is érvényesülne (Lob may er). Erről azonban egyelőre szó sem lehet, miután a Balatont a tízezernyi tömegeknek csak üdülésére és nyaraltatására használják ki, és a gümős bajokat minden vonatkozás­ban iparkodnak távoltartani. A tuberkulotikus börbajokban elsősorban szóbajövő inszolació tekintetében a Balaton vetekszik a gümös bajok ke­zelésében oly nagy hírre szert tett északi és déli tengeri helyekkel, sőt azokat felül is múlja. Az angol, belga, hollandi, német és északfrancia fürdőhelyeken nagyon sok a borús nap és hideg a levegő, a földközi ten­geri (főképen az adriai) fürdők klímája és hőmérséke fárasztó, bágyasztó és megközelítőleg sem oly kellemes, mint a Balatoné. Az ismeretlen aetiológiájú és pathomechanismusu idült bőrbajok közül a lichen ruber planus, a para psoriasis és legfőképen a psoriasis javulnak és gyógyulnak feltűnően gyorsan a Balaton vizének és éghajlatának hatására. Akkor, amikor a bőrnek fent tárgyalt — mondjuk — biológiai plus­működését a bőrgyógyászati terapia szempontjából megbeszéltük, csak éppen megemlíteni akarom, hogy a nyomukban támadt jóhatások sok fontos életfolyamatunkat is kedvezően befolyásolják, így a lélekzést, vér­keringést, a gáz- és anyagcsereforgalmat, fermentatív, kémiai, biokémiai és egyéb életműködéseket. Ezeknek a történéseknek a bőrről kiinduló valószínű reflexmechanizmusára nem térhetek ki, csupán azt említem meg, hogy Neuber szerint „a fénysugarak bizonyos fémsók közreműkö­dése mellett az indifferens szerves vegyületeket kémiailag labilisabb anya­gokká változtatják át"; így pl. ilyen fermentszerű hatással a zsírokat részben elszappanosítják, a sacharidokat invertálják, a komplikáltabb foszfortartalmú vegyületeket (pl. a lecithint), továbbá a peptonokat és egyes fehérjéket elhasítják, ilyetén olyan anyagokká változtatván át azo­kat, amelyek igen alkalmasak kémiai reakciókra (ketonvegyületek, alde­hydek, stb.). A bőrön észlelt helyi és az onnan kiinduló távolabbi jóhatások a Balaton vizének és klímájának állandóan érvényesülő sok megbeszélt ingeréből származnak. Miután a jóhatásokat eredményező tényezők meg­lehetősen állandóak és nem szeszélyesen, váratlanul, meglepetésszerűen ingadozóak, mi sem áll útjában annak, hogy a bőrgyógyászatban az eddigi szórványos, talán csak ösztönszerű alkalmazásuknál sokkal inten­zívebben, tervszerűen vegyük igénybe őket. Hálás feladat lenne a kivált­ható biológiai folyamatok (tyrosin-, Ca-, phosphor-, Cholesterin-, pig­mentingadozások, faggyú- és verejtékképzödés befolyásolása) lényegét tudományosan jobban megközelíteni. Z)r. Steiger-Kazal Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents