Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. július / 1. évf. 3. szám
A Balatoni klima mint dermatológiai gyúgytényezó* A nagykiterjedésű (600 km 2), de csekély mélysége miatt erősebb hőingadozásokat nem mutató Balaton klímája meglehetősen állandó jellegű és így bizonyos klímái egységet képez. Ennek a balatoni klímának az őt alkotó tényezői közül hőfokának, mozgásának, elektromosságának és fénysugarainak vannak többé-kevésbbé felhasználható hatásai a bőrre. Bőrünk akkor, amikor fedetlen vagy alig fedett részeit a testhőmérséknél magasabb vagy alacsonyabb hőfokú levegő éri, ezt megérzi és úgy reagál, hogy részben idegvégződéseinek így kapott ingerei a központi idegrendszerbe vezettetnek és onnan több szervünk működését reflektorikusan befolyásolják, részben pedig — érszűkítő és értágító képességénél fogva — a különböző hőingereknek megfelelően alkalmazkodik, másszóval az időjárási viszonyokhoz hozzáedződik. A levegő hőfokát a napi és momentán hőmérséklet, a napsugárzás, a légjárás, a párateltségi viszonyok és egyéb körülmények nemcsak napról-napra, hanem óráról-órára is megváltoztathatják, úgyhogy tulajdonképen végeredményben a levegő jellemző tulajdonságai folytonosan változván, a levegő hatásai is állandóan változó ingerek alakjában érik a bőrt. Ennek az állandó változásnak, és itt elsősorban a hőmérsékingadozásokról van szó, a test erőbeli viszonyaihoz alkalmazkodó keretek között kell mozognia, nehogy olyan reagálásokra kényszerítse a bőrt, amelyek a test ártalmára lehetnek. Nagykiterjedésű vízterületek lassabban veszik fel és adják le a meleget, mint a szárazföldi területek. A Balaton tükre már elég nagy vízfelület ahhoz, hogy az őt körülvevő vidék nagy hőségét enyhítse, illetőleg nagy lehűlését megakadályozza. Víz mellett a napi hőmérsékingadozások sohasem lehetnek oly nagyok, mint például a sivatagok felett, ahol néha 30—40 fokot is kitesznek. A Magyar Biológiai Kutatóintézet 12 év óta pontos feljegyzéseket készít a következő meteorológiai és klimatikai változásokról: légsúly, levegő- és vízhőmérséklet, nedvesség, csapadék, napsütés (insolatio), napsugárzás (radiatio) és a napsütés időtartama. Ezekből a feljegyzésekből olvasható ki, hogy a Balatonvidék hőmérsékváltozásai meglehetősen szűk határok között mozognak és sokkal állandóbbak, kevésbbé gyorsan változóak, mint más hasonló szélességi fok alatt lévő helyeké Ez éppen egyik jellemző tuladonsága a Balaton környékének, úgyhogy az a munka, amelyet a bőr a hőmérsékingadozások következtében végezni kénytelen, nem megerőltetően nagy és nem veszi túlságosan igénybe a folytonosan alkalmazkodni kénytelen szervezetet, de elég ahhoz, hogy a bőr sejtjeiben állandó munkatöbbletet, állandóan fokozott anyagcsereforgalmat eredményezzen. * A Magyar Biológiai Kutatóintézet 1941. évi évkönyvében megjelent tanulmány nyomán, az Intézet engedelmével.
