Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. május / 1. évf. 2. szám

ßalabni Szemig hányszor mentettem meg turistatársaimat a megázástól, amikor a hozzá nem értők nagy hangon kiabálták, hogy nem kell félni, nem ide jön a zivatar. Egy negyedóra múlva szakadt az eső, csapkodott a villám és zengett az égdörgés! Máskor meg nagyon elsötétedett arra nyugat felé s a tapasztalatlanok menekülésre igyekeztek rábeszélni a társaságot, de nekem volt igazam, nyugodtan mehettünk tovább, a zivatar oldalt elhúzódott mellettünk. ) I '////// 0 5. ábra. Mellettünk elvonuló zivatar koszorúfelhője. E felhőpalást, H halmazfelhő,"S a zivatar elvonulásának iránya, K koszorú-felhő. A zivatarnak még kísérő tüneménye a villámlás és mennydörgés. Tudjuk, hogy a villám elektromos kisülés. A párakicsapódással és a levegő fölemelkedésével együtt jár az, hogy a felsőbb légrétegek és a földfelszín közt vagy két légréteg közt olyan erős elektromos feszültség támad, hogy ez aztán hatalmas szikra alakjában kiegyenlítődik. Nem könnyű ezt népszerűen megmagyarázni, de hisz maguk a meteorológusok sem tisztáztak még minden kérdést. A szikra girbe-görbe utat fut be, gyakran útközben szét is ágazik. Fényképmellékletünk ezt mutatja. Ha a szikra légrétegről légrétegre szökkenik át, akkor esetleg a felhők takarják, csak a felhők megvilágítását látjuk. Ez nem »felületi villám«, amint némelyik régibb könyv tanítja, 52