Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

Láttam ellenben a Yellowstone-Park gejzírjeit és gejzirkúpjait! A Castle-gejzir, vagy a Beehive, a Spasmodic stb., stb. tökéletes mintaképei a tihanyiaknak! És ezeknek iaz anyagában mennyi a változatosság! Némelyik kráterkúp majdnem tiszta, hófehér travertino, hidrokvarcit betelepülés nélkül, a másik meg majdnem szikrát ad a kalapácsütésre, annyira tele van többféle hidrokvarcittal. Mert a gejzírek működése nagyon változatos. Némelyik szabályosan, pontos időközökben dolgozik, pl. az Old-Faithful minden 70 percben, viszont a Castle-gejzir csak 2—napos időközlökben szökkenik föl Némelyikről tudják, hogy régebben sűrűbben működött, most már csak ritkán, sőt van olyan is, amely a pontos megfigyelések óta teljesen beszüntette működését. Az ilyen aztán átalakul magasból lecsurgó melegforrássá s a lejtőn gyönyörű tetaraták képződnek. De van olyan is, amely teljesen megszűnt, még melegvíz sem folyik ki belőle, mint pl. a LibertyCap stb. Ha megszűnik a gejzir működése, hogy milyen alakú lesz a kráter és micsoda szűkületek és tágulatok vannak benne, az igazán nem érdekes, abból nem lehet megtudni semmit. Annyi bizonyos, hogy ilyen szétszórtan elhelyezkedő, hidrokvarcitos travertinoból álló sziklakúpok rendes melegforrás-lerakódással nem keletkezhettek. Ez ki van zárva! Ilyen nincs! Viszont a robbanásos tufavulkánok működésének megszűnte után az igen magas hőmérsékletű gőz feltörése okvetetlenül gejzir-működésre vezet. Igen magasfokú gőznek kellett feltörnie, mert ilyen dús hidrokvarcit kicsapódás csakis ebben az esetben lehetséges. Meg kell csak nézni az Apáti-gerinc gejzir-kúpjainak csodálatos, leveles szerkezetét. Hidrokvarcit — a hivatkozott nagy szakértők szerint opál — és mésztufa olyanforma csodálatos szabályszerűséggel váltakoznak, amilyen melegforrások lerakódásában el nem képzelhető. Néhány mm. vastagok az egyes rétegecskék és több száz van egymás fölött. Ez bizony csak szakaszosan működő, tehát gejzir-források esetében lehetséges, mint ahogyan a Yellowstone-Parkban is láttuk. Hoff er András dr. egyébként értékes munkájának ez egy szerencsétlen botlása és ki kell törülnünk a tudományos eredmények közül. Még egy megjegyzésem van. A tufalerakódások egyáltalában nincsenek egyszinten. A Kiserdőtelő tetején jól látni a tufa fekvését a pannóniai rétegek felett, de a hegy déli lábánál ugyancsak tufa van, fejtik is, sokkal alacsonyabb szinten. Másutt is bőven láthatjuk ezt a jelenséget. Ennek következtében állítom, hogy a tufák kitörésekor már részben megpusztult felszínre ömlöttek és szóródtak ki az anyagok, tehát nem hullhattak tengerbe, hanem csak esetleg lagunákba, tavakba. Ezt a nagyon fontos kérdést még más tufavulkánok helyzetének tanulmányozása is tisztázza, de még sok tennivalóm van, még nem tudom az eredményeket elhamarkodva közölni. Cholnoky Jenő dr.