Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

ßaiäbmi Szemíe vánatos volna, hogy az egész alapnégyszöget kiépítve, alacsony tetőzettel ellátva, még alaposabban védve legyen ez a sajátos, árpádkori építmé­nyünk. A későbbi időben széles támfalat építettek a torony elé, de miután ez nincs bekötve a torony falába, nincs semmi célja; anyaga pedig jól fel­használható volna az említett torony-falazathoz. A toronytér dongaboltozatos karzata három félkörös ívvel nyílott az aránylag rövid hajó terébe. A keskenyebb szentély keleten egyenes vonal­ban záródott. Északi falához csatlakozott a kis alapterületű sekrestye. Alap­falának némi maradványa még ma is megvan. Alsó-Dörgicsén áthaladva, egy kilométernyi távolban csakhamar fel­tűnik Felső-Dörgicse kisközség, benne a falu szélén emelkedő egytornyos, evangélikus templom szomszédságában, attól délkeletre áll a románízlésű, régi templom romja. Az egykor hosszúkás négyszöget bezáró határfalakból csak a déli oldalfal, továbbá a nyugati, és a szentélyt lezáró, keleti orom­•zatos fal maradt meg. Az egyhajós templomnak tornya nem volt. A hajóba vezető ajtó a déli oldalon nyílott; a hajó keleti részén keresztbe helyezett dongaboltozat volt a mennyezet, a hajóval egyenlő szélességű és egyenes •záródású szentélyt pedig hosszirányú dongaboltozat fedte. Keleti végén keskeny, lőrésszerű ablak van, a déli falában pedig négy körös nyílással áttört, egy kőből faragott ablak világította a szentélyt. A nyugati fal köze­pén keresztidomú nyílást láthatunk. A hajó északi fala teljesein hiányzik. Az építmény korát a XII. sízázad végére, vagy a XIII. sz. elejére tehetjük. Itt is szükség volna bizonyos megerősítő munkákra és az épületet védő nyeregtetőre, mert az idő vasfoga elvégzi pusztító munkáját. Ez a tem­plom Szent Péter tiszteletére épült, azért a községet a középkorban Szent­Péter-Dörgicsének nevezték. A templomromtól északkelet felé haladva, csakhamar, a festői Kü­völgybe jutunk. Ez sziklás részleteivel a Balatonkörnyék egyik legfestőibb pontja. A kis völgyön átvezető régi jellegű boltíves hídon áthaladva utunk végpontjához Kis-Dörgicsére érünk. Itt a községtől nyugatra, rét közepén áll a község régi, kis templomának romja. Festőiségét a benne és tövében kinövő fák és bokrok élénkítik. A község nevét 1333-ban Fired-Dörgicse néven említik, de már 1409-ben Kysdergeche néven szerepel, míg 1653-ban adat van arról, hogy Kisfalud-Dörgicse elpusztult. Mészkőből épült, kisméretű temploma egyhajós volt, keleti végéhez pedig félkörös alaprajzú boltozatos apszis csatlakozott. A templom déli fa­lában két keskeny ablak nyílott. A nyugati, ma is fennálló, oromzatos falban lévő ajtó vezetett a templom belsejébe. A szentély és a hajó északi fala néhány éve leomlott. így rövid kirándulásunk során három árpádkori templomunkat ismer­tük meg. A bővebb leírást képeink feleslegessé teszik. Csányí Károly Borhoz-fűszer, Pfl M II 0 I eb 1IÍ 7 Főlerakat : Édeskuty R. T. Betegnek—gyógyszer | nilHUI S Ifc Buda pest, V., Erzsébet-tér 8

Next

/
Thumbnails
Contents