Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1944. április / 3. évf. 19. szám
500 A fődolomitból fakadó forrásoknak is van némi közük a hegyszerkezethez. így a fődolomit vízvezetőképességét az erősen összetört szerkezet is fokozza. Pl. a teljesen száraz füredi Nagymezőt a raibli márgacsoportra. észak felől áttolódott, össze-vissza törött, nagy dolomittábla építi fel. A földalatti vízjáratokat itt csak száraz árkok jelölik, amelyek csupán nagy felhőszakadások alkalmával szállítanak a felszínen vizet. A fődolomit által elnyelt vizet az alattuk települő raibli márgák rekesztik. Ott, ahol a fődolomit és a raibli márgák érintkezése mélyebb térszínü, eróziós árokban a felszínre kerül, ott bővizű források törnek elő. Ilyen a Siske-forrás. Vízgyűjtője ia nagykiterjedésű Nagymező és Felső-Erdő dolomitplatoin keresendő. Valóságos kis vaucluse forrás ez, mert a dolomittal kitöltött víztartó-teknő legalacsonyabb csorgóján fakad a felszínre. Amint az a rétegdőlések alapján kimutatható volt, a Siske-forrás völgy katlana nem kizárólag eróziós, hanem tektonikus is, amennyiben egy elsőrendű haránttörés mentén erodálódott ki. Ugyanilyen az arácsi és a nosztori forrás is. Megtaláljuk a Balatonvidéken azonban a többi tektonikai forrástípust is. így példát hozhatunk fel a barrier, vagy torlódott forrásokra. Ilyen a tapolcai tavasbarlang forrása. Itt a vízátbocsátó szarmáciai mészkövekre vízrekesztő pannoniai-pontusi képződmények települtek. Ennek folytán a víz torlódik és a legalacsonyabb érintkezésen kifolyik. A víz 16° C-os, jeléül annak, hogy mélyebbről jön. A város alatti barlang 6—7 m. magas boltozatain látni a víz eróziós munkáját. 12 m magas közben változtatta a vízjárás a nívóját. A barlang vize 22° C. Id. Lóczy Lajos a svejci jura estavelleihez hasonlítja a tapolcai forrást. (Porrentruy és Délemont között •széles völgy talpán nyílnak.) A Kincsesgödör ilyen nagy beszakadás. Felhőszakadások alkalmával a víz néha kicsap belőlük és az örvénylő víz a barlang tetejéig emelkedik. A tapolcai forrás nagy távolból nyeri vizét. Típusos átbukó-forrásunk, u. n, túlfolyó forrásunk is van A bazalthegyek peremén a bazalttakaró és tufa alól a fekű pannoniaiagyaggal rekesztett vizek ugyancsak a felszínre lépnek. A Badacsonyi Kisíaludy-forrás délen, a Klastrom-kút és Sédfőforrás északon, nyugaton a Tálaskút és Főkút szerepelnek. A Szentgyörgyön a hegyesmagasi forrás is átbukó forrás. A meisseni bazalthegy seesteini és mühlhorni forrásaira emlékeztetnek. A víz a vízrekesztő pannóniai teknőben felgyülemlik és a legalacsonyabb csorgókon kifolyik. Hasadékforrások A Hévvizi és alsópáhoki hévvizek a keszthelyi-hegység dolomitplatójának letörésével E—D-i. Ny—K-i mélyreható hasadékokból emelkedik fel, tehát jellegzetes felemelkedő hasadékforrások. A Balaton délnyugati oldalán a vízellátás főleg a pannóniai-pontusi képződmények nyugodt településü homok és homokos-agyag rétegeiből történik. Néhány homokkőréteg ad csak egy-egy kevésvizü csörgedező forrást, vagy pedig a löszlerakodások előtti vízmosásokat kitöltő, homokos lösz alól szivárog elő csekély víz. Ilyenek Aliga szegényes forrásai. Még gyengébb Tihany egyetlen kis természetes forrása, a Cyprián-forrás.
