Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

ßaMbruSzemße tavakkal s a mutatkozó különbségeknek okát is adná, akkor annyi hasznos ismeretet közölne a fiatal lélekkel, amennyit semmiféle más tudomány sem tudna nyújtani. Mennyi érdekes különbség van például a svejci, vagy az észak-olaszországi tavak és a Balaton közt! Amazok többszáz méter mélyek, ezért a vizük nem hűlhet át télen annyira, mint a Balaton átlag 3 méter mély, tehát nagyon sekély vízrétege. Ezért a nagyobb tavak sohasem fagynak be úgy, mint a Balaton. Viszont nyáron meg nem melegszenek föl olyan kellemesen, mint a Balaton. Az Alpok hegyei közt a tavaknak mindig meredek partja van s a víz a partok előtt mindjárt mély, tehát fürdésre alig alkalmasak. Ezeknek a különbségeknek az az oka, hogy a Balaton sekély, árkos besüllyedésben foglal helyet, azok az alpi tavak pedig a jégkorszak gleccsereinek túlmélyítő hatásával keletkezett sziklamedencéket töltenek meg. A bajorországi Ammer-tó, Atter-tó, Chiem-tó, stb. sokkal kisebbek a Balatonnál, de aránylag jóval mélyebbek s mivel mindegyikbe igen hideg vizű, havasi folyó folyik bele, ezek sem elég melegvizűek. Ezeket a jégkorszakból származó morénák patkóalakú sáncai duzzasztják föl. A tavak partja rossz termőföldű, alacsony dombok lábánál van, nem is lehet őket a mi pompás bortermő hegyeinkkel összehasonlítani. A skandináviai tavak szintén a jégkorszak emlékei, de ezek már befagynak télen. Nyáron nem lehet bennük fürdeni, olyan hideg vizük van. A partokon nem hogy szőlő, de még lombos fa is alig van, mindent a fenyők foglalnak el. Milyen más világ, milyen más élet! Mennyi mindent lehet ezekkel kapcsolatban a tanulóknak elmondani! Az afrikai nagy tavakhoz képest a mi Balatonunk csak egy csöpp. Valahol kiszámítottam már, hogy a Tanganyika-tóban 12.000-szer annyi víz van, mint a Balatonban! Pedig a tó eredete ugyanolyan, mint a Balatoné, csakhogy a Tanganyika árka óriás, a mi kis Balatonunk árka csak karcolás hozzáképest. A Balaton mellett emelkedő Badacsony vulkáni eredetű kőzettel fedett homokhalmaz. Nekünk nagy és nagyszerű, sírva nézzük a pusztítását. De a Tanganyikától nem messze emelkedő Kilimandzsáró 6000 méter magas, tehát hat Mátrát kellene egymás tetejébe raknunk, hogy ugyanolyan magas hegyet kapjunk s a Kilimandzsáró óriási kúpja befedné majdnem az egész Dunántúlt, legalább is teljesen agyonnyomná a három balatoni vármegyét. Milyen hasznos a tanulónak tudnia azt, hogy milyen óriási nagy a világ és milyen kicsiny a mi kis Balatonunk! Ne csücsüljünk mindig idehaza, ne zárkózzunk el a nagy világtól, hanem legyünk otthon mindenfelé s kapcsolódjunk bele a nagyvilági életbe! Mennyi mindent lehetne tanulni a Balaton-vidék történelmével kapcsolatban. A pogány várak (Fonyód,

v Földvár, Tihany, stb.) az ősidőkbe vezetnek vissza, a balácai romok meg temérdek más lelet a római kor nagyszerűségét, hatalmas kultúráját és civilizációját magyarázzák. A Pax Romana ötszáz éven át tette boldog, gazdag országgá Pannóniát. Ezt a kultúrát és civilizációt csak a magyarok tudták ismét föllendíteni s az Árpádok idejében már igen sűrű, tiszta magyar nép lakott a tó körül. A gyönyörű templomromok szebben beszélnek minden írott emléknél. Istenem! De szép világ lehetett ott, amikor a falusi nép ősi magyar viseletében vasárnap összegyűlt a templomban, hogy meghallgassa papjának zamatos, magyar