Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1944. február / 3. évf. 17-18. szám
476 ßaiätmiSkemte előcsarnoknak hely tehát nem is igen jutott volna. A toronyban elhelyezett kapu különben is úgy látszik, elsősorban a torony első emeletén elheljezett karzatra járó patrónus és családja számára szolgált. 2). A toronyaljából a hajóba vezető ajtó, a voltaképcni templomkapu ugyanis teljes ellentétben az általános szokással (pl. Kisbény, Dömölk), egészen dísztelen, egyszerű átjáró. Előcsarnokra ezen a részen tehát szükség nem volt. A torony elsőemeleti karzatán helyet foglaló urak és a szentélyszakaszban az isteni szolgálatot végző papság közt, a hajóban volt a nép helye. Ide két oldalról, északon és délen nyílhatott egy-egy kapu, amelyek előtt az előcsarnok nemcsak ékesség volt, hanem mint a várakozók és kirekesztettek helye, gyakorlati célt is szolgált. A felsőörsi prépostsági templom különleges elrendezésének ezt a magyarázat a további feltárás eredményei természetesen módosíthatják, Egyelőre úgy áll előttünk ez a különös műemlék, mint valami hatalmas rejtvény, amelynek megfejtését a tavasszal meginduló további feltárás fogja megadni. Dr. Bogyay Tamás. 1) Az eddigi kutatások összefoglalása a régebbi irodalommal együtt Gerevich T. „Magyarország románkori emlékei" cimű nagy munkájában (passim) található. A prépostság történetét megírta Bedy Vince: „A felsőörsi prépostság története." A veszprémi egyházmegye piúltjából 3. 2) A nyugati karzatok kegyúri karzat voltával „a jáki apátsági templom és Szent Jakab-kápolna" című és a Dunántúli Szemle 1943—44. évi évfolyamaiban megjelenő tanulmányomban foglalkozom bővebben. A felsőörsi torony hatalmas méretű első emeleti helyisége valószínűleg egyúttal kápolna is volt, még pedig Szent Mihály-oltárral. Tudjuk ugyanis, hogy Bertalan veszprémi püspökkel (1226—1244) a patrónus Örsi Miske ispán második felesége felszenteltette a felsőörsi templom Szent Mihály-oltárát (Bedy: i. m. 13—14, I...) Kérdés, hol állt ez az oltár. Az egyhajós templomban a főoltár, mint tudjuk, a védőszentnek, bűnbánó Magdolnának volt szentelve. Bár a templom kicsi volt, állhatott még oltár a szentély és a hajó közt, az ú. n. népoltár, amely szabály szerint a Szent Keresztnek volt szentelve. Ha volt még több oltár is. az általános szokás szerint elsősorban az Üdvözítő Megváltónak és Szűz Máriának szentelhették őket. Ezzel szemben Franciaországban, Németországban és Ausztriában a Seznt Mihály-oltároknak is megvolt a maguk rendes helye, ép a nyugati karzaton vagy toronyemeleten, ahol mintegy a nyugatról támadó gonosz erők ellen védték a templomot és a híveket. Ezzel az oltárral a kegyúri karzat külön keeyúri kápo'nává emelkedett, amire nemcsak egyes francia templomok, hanem valószínűleg Ják is példaként szolgálhat A spanyol kapcsolatokra Csányi Károly professzor úr volt szíves figyelmeztetni. BUDAPEST 9 hatalmas gyógyfürdőjével, 115 gyógyforrásával, 200 keserűvízforrásával, 55 millió liter napi vízhozamával, magas orvosi felkészültségével és az állandó téli és nyári rheumakezelés lehetőségeinek biztosításával a vilúg legnagyobb fürdővárosa Felvilágosítást ad a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság Budapest, V., Vigadó-tér 3. Távbeszélő: 180-965
