Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

Elpusztult és átépített középkori templomok a Balaton ví Jélc en A karmacsi régi plébániatemplom. Ha Keszthelyfelöl érkezünk a Hévíztől 5 km-re északra fekvő Karmacsra, a falu előtt az úttól jobbkézre fekvő temetőben omladozó, magános torony ötlik szemünkbe. A kérdezősködésre azt a választ kapjuk, hogy ez az elhanyagolt, 18. századnál aligha régibb téglaépítmény a falu régi templomának maradványa. Az épület többi részét ugyanis elhordták a község közepén álló új templom és plébánia építéséhez, csak tornyát hagyták meg a temetői harang számára. Ugyanezen a helyen, ezelőtt nyolcvan évvel, 1863 augusztus 23-án Römer Flóris, a tudós bencés tanár még a következőket írhatta jegyzőkönyvébe: „Kurmacs 23 Aug. A falun kívül kelet felé temető közt dombon gótti szentélyű elhagyott templom keletelve, köröskörül talappal (talapzattal?), faragott kövű kétosztályú tárnokkal, melyek fölül esvetökkc.l (kőből készült rézsútos fedőlapokkal) ellátvák. Az ablakok nyomott csúcsívüek, csínos tagozattal. A templom maga újabb építmény, sőt észak felé a templom hosszant oldalfolyosóval bír, melyből két nagyobb nyílás magába a templomba szolgál, ez a templom hajdani nagyobbítása. Az újabb templom a faluban áll. A szentély diadalíve kerek (lap alján helyesbítve:) tompa csúcsív, oldalai tompítvák, kis oldalfülkével ad é. evang. (északra, evangéliumi oldalon) és egyszerű papülőfülkével. A boltozat csillagbolt, az oltáron két régibb idomtalan sz. szobor jelvény nélkül". Zárójelben adtuk az elavult vagy nehezen érthető kifejezések magyarázatát. Hencz Antal építészmérnök, Römer munkatársa Karmacson rajzokat is készített, az ezekről készült fametszeteket itt közöljük. Römer saját helyszíni jegyzetei és a Hencz-féle rajzok alapján a templomról zalamegyei jegyzeteiben rövid művészettörténeti ismertetést állított össze, amely már nélkülözi a helyszíni feljegyzések élményből fakadó frisseségét és a rögtönzés pongyolaságát, viszont pontos leírást ad, méretekkel, és a látottakat kiértékelve megkísérli a kormeghatározást is. A léptékkel ellátott alaprajz feleslegessé teszi, hogy a leírást közöljük, amely az első feljegyzésekhez a méretek közlésén felül csak annyi újat ad, hogy felhívja a figyelmet a déli falnak az alaprajzon is jól lát ható későbbi megerősítésére. A kormeghatározásban feltűnő, hogy az első feljegyzésekkel ellentétben. nem említi a szentély és a templom többi részei közti korkülönb>éget és az egész épületet általában XIV. századbelinek mondja. Csak a .,két kerek ívű osztályú" csúcsíves ablakok mérműveiről állapítja meg. hogy későbbiek. Römer Flóris 1863. évi látogatása után a templom nemsokára eltűnt. Anyagát valószínűleg a plébánia-lakba építették be. nem pedig az