Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

%niSzemíe A lépcsőből hat-nyolc méter távolságra benyílók vannak. A hagyományok szerint a betyárok az üldözőket ezen a csigalépcsőn a mélységbe, illetve a kútba csalták, amelyben tömegesen lelték halálukat." Égtem a vágytól, hogy ezek után megismerhessem ezt a Csillagházat. A kedvezőtlen körülmények miatt, erre csak jó későn kerülhetett sor, Nemestóthy György, kormányfőtanácsos, a Festetics-uradalom nagybérlője szívességéből, két ízben is tanulmányozhattam ezt az igen érdekes és még soha nem látott alakú épületei, amelyet kérésemre dr. Tóth János barátom, Szombathely város műszaki tanácsnoka, egyetemi m. tanár, volt szíves fölmérni és alaprajzát ceruzarajzban elkészíteni. Erről másoltam át tusrajzba az idemellékelt két alaprajzot és két metszetet. Ezek jóformán mindent elmondanak erről az igen érdekes épületről, úgy, hogy azokhoz kevés hozzátenni valóm marad hátra. Az épület magva egy görögkeresz(,-alakú és öt négyzetalapú térségből álló (1-3-4-6-8) rész, úgy, hogy a görögkereszt négy külső oldala, — egy ajtajával és három ablakával, — pontosan Észak- Nyugat- Dél- és Kelet felé néz ki, a szabadba. A görögkereszt szárai közé ékelődik be a négy, deltoid idomú alaprajzú négy, lakószobának bizony szokatlan alakú, helyiség (2-5-7-9). Az épületbe a Nyugatról nyíló egyetlen kapun belépve, jutunk az I. számú és előcsarnoknak nevezhető helyiségbe. Ebből az előcsarnokból nyílnak az összes többi helyiségek is. Ezek ma a gazdasági cselédek lakásául szolgálnak. De ebből az előcsarnokból nyílik az 1. és 9. között bemélyülő, érdekes csigaszerkezettel fölszerelt, mély kút is, amely egy magán célokat szolgáló épületben teljesen fölösleges volna és csakis azért építhették bele az épületbe, hogy ostrom esetén is elláthassa lakóit vízzel! Egyéb — építészeti és helyzeti stb. okok mellett, tehát ez a különleges kút az, amely épületünk egykori erőd volta mellett, már magában is kardoskodik és bizonyító erejű. Az 1. számú helyiségből jutunk a 3. számúba, ebből csigalépcső vezet föl a mai padlásra, amely eredetileg aligha volt meg, hanem bizonyára nyitott teraszféle helyettesíthette? A 3. számú helyiség boltozatán lévő kerek nyíláson kötéllel vonhatták ide föl a szükséges tárgyakat pl. fegyvereket stb. A 4. számú alatt volt a konyha, hatalmas nyílt tűzhelye még ma is megvan. A 4. és 5. számú helyiségek között egy fülkeszerű helyiség van, amely ablakával és a 3. számú helyiségbe szolgáló sikátorával, újabb eredetűnek látszik? Az 1. számúba vezető egyetlen kapunyílás és vasajtaja is, még eredetinek látszik. Ugyanígy a II. drb. vasrácsos ablak is. Csak a 2. és 5. számú szobák északra néző ablakait falazhatták be újabban, védekezésül az ezen a vidéken is gyakran dühöngő északi szelek ellen. A csigalépcső a legfinomabban kidolgozott keszthelyi kőből készül» és a gondos munkát olasz kőfaragóktól származónak gyaníttatja! Ugyanígy gondosan, jól kiégetett téglákból épített az egész építmény is. Alkalmam volt átnézni a Festetics hercegi család keszthelyi levéltárában őrzött, régi — jórészt 18. századi, kéziratos térképeket, ezeken mindenütt kerestem ezt a régi épületet, de sehol sem akadtam még a nyomóra sem! Ezt csak úgy tudom megmagyarázni, hogy szándékosan