Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

ßaiäumlSzemie^ A Dunántúl vándorépítőmesterét Giulio Turckhot, 1569-ben küldték ki a Déldunántúl összes (elavult és modern) erődítéseinek térképezésére. 1572-ben halhatott meg? Dunántúli működéséről egy csomó, gyönyörű alaprajz maradt ránk. Ezek alapján Pataki

1

4 pontosan megállapíthatta a dunántúli várak 1570-es állapotát. Ennek a várvonalnak legdélibb kis egysége: Légrád vára, ezután jönnek több-kevesebb földrajzi sorrendben: Fitgeháza, Szemenye,

l

5) il/or/zzc/=:Mórichely,

1

6) Bot Sn Gerig=Bot Szent György,'

7) Gegye=Gétye, Issabor—Isabor,

1

8) Rajk,

H) Kacorlak, Gelse, Kéthida=Kehida, Zalavár, Szentgyörgyvár, Csány, Zalabér, Kéménd, Pölöske, Kapornak,'

0) Kéthely, Szőcsény, Csákány, Hidvég, Keszthely?

1) Rezi, Tátika, Szigliget,

2

2) Csobánc, Tihany,

2

3) stb. térszínrajza. kasztaszteri térképe. A többé-kevésbbé teljes és tökéletes várlánc-sorozat egyes szemeinek, a nevezeti váraknak alaprajzairól, a bécsi hadilevéltár eredetiéiről Pataki Vidor fényképeket készített, ezek közül az engem érdeklő balatonvidéki váralaprajzokat volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Ezekből néhányat már közöltem is. A Komár (város), Szőcsény, Csákány-féle várlánc-sorozat északi folytatása, a tavasszal még ma is többé-kevésbbé vízzel borított völgyiapályon, — Balatonszentgyörgy felé a következők: a csákányifelsöz6itvai Avarvár, másként Pogányvár (!), az ú. n. Várréten, a főnyedi Vársziget, (113 m., ahol a törökvilágból való kis erőd sáncait, egykori palánkjának karóvégeit, cseréptöredékeit találtam és ahonnét egy szép nagy cserépedényt kaptam Nemestóthy György nagybérlő barátomtól a Balatoni Múzeum számára,) azután Vörös-Bottván körül a Pogánysziget. Utóbbiról Rumg után, azt írja Kuzsinszky Bálint,

2*) hogy a Kis-Balaton kisebb szigetei között van egy, a Pogánysziget, ahol épületmaradványok is szétszórva kövek találhatók, amelyek, — mint Rumv hiszi, — a legbiztosabb jelei egy ott állott őrtoronynak! (milyen korú? D, DB,) Lipp Vilmos meg azt írja 1885-ben

2

5), hogy végig kutatta 1883-ban a Kishala Ion szigeteit, néhány forró napon át, mert csak ilyenkor és télen köze